Létezik Isten?

Egy német filozófus, Leibniz szerint az, hogy létezik-e Isten nem hit, hanem logikus gondolkodás kérdése. 💭 Nem hosszabb, mint egy espresso. ☕️

Ha tetszett a videó, kövess minket az alábbi platformokon:

Ha értékesnek tartod a munkánk, akkor itt támogathatsz minket:

Szöveg:

Tényleg minden az ősrobbanással kezdődött? De hogyan lett a semmiből valami?
Vagy ahogy Leibniz, egy híres filozófus kérdezte: “Miért van egyáltalán valami, miért nincs inkább semmi?”

Istennek léteznie kell. Legalábbis, a német gondolkodó erre a következtetésre jutott. Lennie kell egy természetfeletti rendező erőnek, ami magyarázatot ad az univerzum létezésére. Ez szerinte nem hit kérdése, hanem logikus gondolkodás eredménye.

Vessünk egy pillantást az érvelésére!

Az első állítása: Mindennek, ami létezik van magyarázata. Ezt nevezzük az elegendő ok elvének. A második: Az univerzum létezik. A harmadik: Ezért kell, hogy legyen magyarázat az univerzum létezésére.

És most jöjjön, egy látszólag nehezebb összefüggés:

A negyedik állítás szerint: Az univerzum léte nem szükségszerű, hanem esetleges. Egy dologról akkor mondjuk, hogy esetleges, ha nem létezett mindig, és nem is kellene léteznie.

Az utolsó pedig így szól: Az esetleges dolgok nem adnak magyarázatot a létezésükre.

Ezekből logikusan következik, hogy:

Az univerzum létezésének magyarázata szükségszerű.

Leibniz ezt a magyarázatot nevezi Istennek.

Ha az első öt állítás igaz, akkor a következtetés is.

A második állítás tagadhatatlan, mert az univerzum valóban létezik. De mi a helyzet az elsővel, az elegendő ok elvével? Miért igaz ez az elv? Miért nem mondhatjuk azt, mint az ateista gondolkodó, Bertrand Russell, hogy “a világ csak van, ez minden.”?

Alapvető tapasztalatunk, hogy ösztönösen magyarázatot keresünk a dolgokra. Sőt, még akkor sem kételkedünk abban, hogy van a dolgoknak magyarázata, ha valamiért nem találunk egy jelenség okát. Ráadásul, legtöbbször arról is van sejtésünk, hogy miért állunk értetlenül egy kérdés előtt. Például egy megoldatlan gyilkossági ügy esetén arra gondolunk, hogy az elkövető biztos nagyon óvatos volt. Nem hagyott ujjlenyomatokat maga után, megbizonyosodott arról, hogy nincsenek szemtanúk, és gondosan elrejtette a holttestet.

A döntő érv mégis az, az elegendő ok elvének helyessége mellett, hogyha tagadni szeretnénk, akkor ezt csak az elegendő ok elvének elfogadásával tehetjük, ami abszurd.

Miért?

Azért mert ezzel éppen arra keresnénk magyarázatot, hogy a dolgoknak nincs magyarázata.

Mivel minden létező dolognak van magyarázata, ezért az univerzumnak is van magyarázata.

De hogy jön ide Isten? Ő is magyarázatra szorul?

A filozófus erre egy fontos különbségtétellel válaszolt. Azt mondta, hogyha valaminek a magyarázatát keressük, akkor azt vagy a dolog saját természetében vagy pedig azon kívül találjuk.

Ha a magyarázatot a dolgon kívül találjuk, akkor nevezzük azt esetlegesnek. Ez azt jelenti, hogy a dolog létezése rajta kívüli körülményektől függ, és így nem létezne, ha ezek a körülmények nem lennének. Például mi nem lennénk a szüleink nélkül, a gyümölcs esővíz nélkül vagy egy autó tervező nélkül.

Ha viszont a dolog saját természetében találunk magyarázatot, akkor viszont azt mondhatjuk, hogy a dolog szükséges. Van valami a saját természetében, ami miatt nem tud nem létezni, ezért magán kívül semmi mástól sem függ. Ilyenek például a számok a matematikában. Harmadik lehetőség nincs.

Miért nincs?

Azért, mert ha egy dolgot nem tudunk megmagyarázni sem a saját természetéből sem a rajta kívül álló dolgok segítségével, akkor semmivel sem tudjuk. És most emlékezzünk vissza: az elegendő ok elve kizárja, hogy valaminek egyáltalán ne legyen magyarázata.

Most már csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy lehet-e minden dolog esetleges?

Tegyük fel, hogy igen, de ha ez így lenne, akkor még mindig nem válaszoltuk meg azt a kérdést, hogy a dolgok miért léteznek?

Mivel ezek a dolgok esetlegesek, ezért nem léteztek mindig, és most sem kellene létezniük. Ebből következik, hogy lennie kell az esetleges dolgokon kívüli oknak, amin azok alapszanak. Egy szükséges ok, valami, ami nem tud nem létezni.

Ez a szükséges ok Isten.

[igorjee]

Először egyértelműen definiáljátok, hogy mit értetek Isten alatt.

[laszloszikra]

És a Teremtő miből lett? Ez végtelen ciklusba torkolló gondolat!

[MaceY._.]

Szóval, ha jól értem ez a szükséges ok csak akkor létezik, hogy ha feltételezzük, hogy minden esetleges. De ha mondjuk szükséges, akkor mi a helyzet?

[envagyokmagam]

Hovind egyik műsorában mondja.:
Egy alkalommal egy professzor előadását néztem és azt mondta.:
-vagy van Isten, vagy nincs. (no gondoltam ez asztán nagyot mondott.)
A mondat így folytatódott.:
- mindkét lehetőség ijesztő.
Ebben a második részben rejlett a mondanivaló lényege.
Ha van akkor nagy bajban vagyunk, mert Istennek nem tetsző módon élünk.
..ha nincs, akkor egy sárgolyón élünk ami irányítatlanúl száguld 16'000 km-el.
De a második gondolatom erről, mindenkinek ajánlom figyelmébe.:

[sziriuszkibernetikaitarsas]

Leibniz abban tévedett, hogy a világegyetemet nem lehet filozófiai úton úgy megmagyarázni, hogy az bizonyítható is legyen. Minden efféle próbálkozás csak ötletelés. Nem kárhoztatom érte, az ő korában a világról való tudás igen csekély volt, tetejébe egyértelmű volt, hogy a végső magyarázat csak Isten lehet

[rendem]

"A döntő érv mégis az, az elegendő ok elvének helyessége mellett, hogyha tagadni szeretnénk, akkor ezt csak az elegendő ok elvének elfogadásával tehetjük, ami abszurd. "

Az nem érv, hogy valamit jelen tudásunkkal képtelennek vagy értelmetlennek (abszurd) tartunk. Jelen problémánk épp az, hogy nem értjük, nem tudjuk miért van a világ. Az abszurd fogalma magával hordozza használójának világképét. Azt, hogy ő minek látja értelmét. Ha ennek a szónak a bedobását elfogadnánk a logikus érvelés általánosan elfogadható lépéseként, egyszerűen azt mondanánk, hogy Leibnitz tudja a tutit, és a továbbiakban nem is számít, hogy honnan.

...Ha egyáltalán elfogadjuk kijelentésnek alátámasztását:

"Miért? Azért mert ezzel éppen arra keresnénk magyarázatot, hogy a dolgoknak nincs magyarázata."
NEM!  Mikor elfogadjuk, hogy a világegyetem létezésének nincs magyarázata csupán csak elfogadjuk, hogy (1.) mi (2.) jelenleg nem ismerjük azt. Ez nem a magyarázatunk, és nem is állítjuk, hogy ez az álláspontuk mindent megmagyaráz. Sőt, konkrétan épp abban nyilvánul meg gyakorlatilag álláspontunk, hogy NEM KERESÜNK MAGYARÁZATOT!

" Mivel minden létező dolognak van magyarázata, ezért az univerzumnak is van magyarázata. "
Minden számunkra létező dolog az univezumunkban van. Ezeknek a dolgoknak a magyarázatára esetleg rálelhetünk az univerzum sajátosságait kutatva. Tehát a "minden dolog" magyarázata a létezési körülményeik (beleértve keletkezésüket) sajátosságából ered. Azonban ugyan ez nem mondható el az univerzmról, csak ha feltételezzük, hogy azon kívül is van valami (akár időben, akár más dimenzióban). Ezek volnának  az univerzumunk létezésének körülményei. Ezt feltételezhetjük, csupán semmivel nem kerülünk közelebb bármiféle végső, kikezdhetetlen logikával megalapozott válaszhoz.

Leibnitz érvelése csupán arra mutat rá, hogy Leibnitz magyarázatot akar találni mindenre, vagy legalábbis nem tudja elfogadni, hogy ne lenne valahol, valamikor mindenre magyarázat. Annyit tudunk meg ebből, hogy az ő világképében a magyarázat nélküliség abszurd, magyarul értelmetlen, lehetetlen, képtelen. Nem ismerem sajnos eredeti értekezésének szóhasználatát. Mert ebből csak az látszi, hogy ha valamit meg akarunk érteni, magyarul kell megfogalmazni a kérdést és a körülményeket. Azaz  MAGYARZÁNI kell szó szerint. Adott esetben az abszurd szó helyett a képtelent használjuk, akkor rövid úton eljutunk ugyan oda, amit fentebb kifejtettem: a Leibnitzi érvelést elfogadó, nem tudja elképzelni (innen a "képtelen"), hogy ne lenne mindenre magyarázat.

 Tehát Leibnitz érvelése alapján Isten azért létezik, mert Leibnitz csak benne talál mindenre magyarázatot. Más szóval Leibnitz ezzel a logikával Isten sajátos definícióját adja: Isten az amivel mindent (bármit) meg lehet magyarázni.

[nagyrichard]

És ha azt állítjuk hogy az univerzum szükség szerű?

[farkasbenjamin]

És akkor most jön az én kérdésem.
Isten miért van/volt?

[TneB-pcin]

Aki ezt a világot tervezte teremtette fenntartja annyival nagyobb tőlünk hogy nem csoda ha nem értjük. A világ engem hitre tanit akkor is ha nem ertem!!!

[eggscheese]

Nézzünk meg pár pontot:

2. az True ebben szerintem meg egyezhetünk. Ez egy AXIÓMA

a 3. egy következtetés az első 2 alapján -> ha az első 2-ről betudjuk bizonyítani hogy mind 2 igaz akkor a 3. is.
2. True (axióma)

Röviden az hogy nem komplett azt jelenti, hogy bármilyen logikai rendszert akarunk használni / létrehozni mindig lesznek olyan állítások aminek el kell fogadnunk az igazság tartalmát (Axiómák) ahhoz hogy egy rendszert feltudjunk húzni rá de bizonyítani nem tudjuk őket. Vagyis kellenek olyan állítások amiket igaznak fogadunk el magyarázat nélkül is. Ilyen a 2-es pont ugyanis az egy Axióma (ha elfogadjuk annak) de a 2. pontból az 1-es pont nem következik. így a 3. pont csak akkor lehetne igaz ha az 1. pont is axióma lenne már pedig nem az ugyan is: A matematika így a matematikai logika SEM ELDÖNTHETŐ

Mi az hogy eldönthető? Röviden annyi hogy az adott logikai rendszerben van-e minden problémára olyan algoritmus (logikai lépés sorozat) aminek a segítségével el lehet dönteni az adott problémát. Ami bizonyítottan nem igaz. Minden matematikai így logikai rendszerben is létezik olyan állítás amelyet nem tudunk eldönteni, ezért nem tudjuk magyarázni sem és nem tudjuk eldönteni a magyarázat létezését sem, hiszen még csak azt se tudjuk eldönteni hogy az alap állítás igaz-e vagy hamis. Ráadásul arról még nem is beszéltünk hogy az algoritmus - mint olyan - felfogható egy adott logikai állítás magyarázataként már pedig bizonyítottan tudjuk hogy nincs mindenre algoritmus.

Így az 1. pont egy hamis állítás

Az az a 3. állítás hamis. ami ugyan nem cáfolja isten létezését csak azt hogy ez a logika NEM BIZONYÍTJA ISTEN LÉTEZÉSÉT.

A 4. állítás nincs bizonyítva a videó során ráadásul. ha isten létezése lehet szükségszerű akkor az univerzum létezése is lehet az ( ~ antropikus elv). Az univerzum szükségszerűsége magyarázat minden más esetlegességére ami az univerzumon belül történik. Az univerzum létezése pedig szükségszerű így nem tud nem létezni. Ez által az univerzum pontosan ugyan azt a szükségszerű fogalmat tölti ki mint isten azzal a különbséggel hogy az univerzum axiomatikusan létezik isten meg kérdőjel.

Mi a tanulság? Next time ne egy 17. századi matematikus logikáját akarjuk isten létezésének bizonyítására használni. De amúgy nem volt rossz eszme futtatás

UI: a fentiek nem cáfolják isten létezését csak azt hogy a videó logikai következtetései nem bizonyítják azt.

[MrDrvghtzs]

Érdekes teológiai téma kör....
Bár mi van ha az esetleges, és az állandó témakörét definiálták rosszúl, esetleg felcserélték?

[attila]

Ha mindennek van valami oka, akkor Isten létezésének mi az oka? Ezt a kérdést hiányoltam a videóból.
Illetve mi van, ha én Isten helyébe magát az Univerzumot helyezem bele, ami nem tud nem létezni?

[tibeeegreen]

ÉS honnan lett Isten? Mindig is volt értem.De akkor is neki valamibol lennie kellett. Tehát őt is teremtették

[Akturam]

Van az a féle elmélet is, hogy az idő nem lineáris, hanem körkörös, vagyis nincs szükség arra gondolni, hogy hogyan jött létre. Ezáltal a természetfeletti erő az idő.

[peterschmidt]

"Ha Isten létezne, én hinnék benne." :D Kőhalmi Zoltán

[geredani]

A tudomány csak azzal tud foglalkozni, amit tud. Azzal, ami mérhető, vizsgálható, tapasztalható érzékszerveinkkel. Persze érvelnek, hogy amit most még nem tudnak, arra előbb-utóbb mind találnak választ. Szerintem lesznek dolgok, amire sose kap választ az ember.
Szép hasonlat: Isten olyan, mint az oxigén, nem látjuk, de nem tudunk nélküle létezni.
Miért van káosz helyett rend?
Miért tudunk mi emberek teremteni, alkotni? Pl. művészet. Honnan a szépérzék? Honnan a katarzis?
És miért nem jön létre élettelenből élő?
Könnyű logikai, érvelési bakikat találni ebben a videóban, de pár percben hogyan is lehetne bizonyítani?
Ha kicsit olvasgatnák a szentírást, az evangéliumokat, Jézus Krisztus történetét az emberek, adnának ennek esélyt, talán valami elkezdene mocorogni bennük, ha csak egy kis része is igaz az egésznek, az mekkora dolog már, gondoljanak bele! Azzal a veszéllyel járna, hogy az eddigi gondolkodásukat meg kellene változtatni.

[ferencvarga]

A világ csak van! Ez minden. Az élőlények közül egyedül az ember ébredt önmaga tudatára, és idegesíti, hogy nem tud semmit hogy hogyan jött létre, ezért kitalál a mai napig mindenféle sztorikat.De a végén se fog több biztosat tudni.

[fodorzoltan]

Lépjünk egy szinttel feljebb! Létezik Isten? És mivel magyarázzuk a létezését? Azzal, hogy megteremtette az univerzumot?

[DjSoma]

ha van Isten, akkor nyilván van tudatos teremtés, tehát az esetlegesség nem létezik, mindennek oka van és következménye, másszóval fraktál

[botondgabor]

Ugyanúgy mint az univerzum, Isten hogyan lett? Ugyanúgy a semmiből? Vagy már őt is egy másik, nagyobb Isten teremtette? És őt? És az ő teremtőjét? És a végtelenségig lehetne folytatni.