filmov
tv
War Thunder Ground Forces IS-2 bemutató és a nagy ágyú
Показать описание
War Thunder Ground Forces IS-2 bemutató és a nagy ágyú
A ISZ--2 (oroszul: ИС -- Иосиф Сталин /Ioszif Sztálin) harckocsi az 1943 végén elkészült ISZ--1 harckocsik továbbfejlesztett változata, a második világháború egyik legerősebb szovjet nehézpáncélosa volt. 1944-ben mutatták be a szovjet hadvezetésnek.
AZ ISZ--1-es harckocsikat kezdetben D-5T jelű 85 mm-es löveggel szerelték fel, ám ez a fegyver nem volt igazán hatékony az erősebb páncélzattal ellátott német harckocsikkal szemben. A nagyobb rombolóerő elérése végett erősebb páncéltörő lövegre volt szükség. Zsozef Jakovlevics Kotyin tervezőmérnök azzal a javaslattal állt elő hogy a ISZ--1 harckocsikat fegyverezzék át a nagyobb kaliberű M1931-es mintájú 122 mm-es lövegre, mivel a kurszki csatában ez bizonyult a leghatékonyabb páncéltörő fegyvernek a Tigris I-es harckocsik ellen. A 9-es számú gyár mérnökei hasonló következtetésre jutottak, ezért hozzáláttak a D-2-es páncéltörő ágyú megtervezéséhez.
Az új fegyverhez az A-19-es lövegcsövét és a 122 mm-es M1938-as tüzérségi ágyú zárszerkezetét használták fel. A tűzpróbákat 1943 novemberében végezték el a 122 mm-es A-19 és a 100 mm-es BSZ-3 löveggel, és bár a kisebb kaliberű fegyver jobb páncéltörő képességgel rendelkezett, gyakorlati megfontolásokból végül mégis az A-19-es beépítése mellett döntöttek. A BSZ-3 ugyanis ekkor még viszonylag új fegyvernek számított szemben a 122 mm-es löveggel amely kellő mennyiségben állt rendelkezésre.
Bár az A-19-es löveg páncéltörő gránátja kevésbé volt hatékony, jóval nagyobb rombolóerőt képviselt mint a 100 mm-es űrméretű vetélytársa. Hátránya a nagy méretű osztott lőszer volt, amelyből mindössze 28 darabot lehetett bemálházni. A lőszert csak két fázisban lehetett betölteni, először a lövedéket, majd ezt követően külön a hajtótöltetet. A lövedék és a hajtótöltet együttes 25 kg-os tömegének köszönhetően körülményes volt a löveg kezelése és újratöltése. Mindez a tűzgyorsaságot 1-1,5 lövés/percre korlátozta, ami a harcok során komoly hátránynak bizonyult.
Ezért 1944-ben bevezették a hatékonyabb zárszerkezettel ellátott D-25T típusú löveget, amely 2-3 lövés/percre javította fel a szovjet monstrum tűzgyorsaságát. A 9T-17 típusú periszkóp további problémák tárgyát képezte, mivel a megfigyelés és a célzás is igen csak kényelmetlen volt vele. Nyilvánvaló hibái ellenére, az ISZ--2-es lövege még így is félelmetes fegyvernek bizonyult. 1000 m-es távolságból a több mint 123 mm-es 30 fokban döntött páncélzatot is képes volt átlőni.
Az ISZ--2-es lövegét kezdetben T alakú csőszájfékkel látták el, ami a Moszkvai katonai tesztek során felrobbant és kis híján megölte Vorosilov marsallt. A baleset után a csőszájfék áttervezése mellett döntöttek, amelyet két kamrás kivitelűre cseréltek. Ez kísértetiesen hasonlított a németek 8,8 cm-es lövegéhez használt változathoz. Végül 1944 elejétől a TsAKB által áttervezett csőszájféket rendszeresítették.
A harckocsi másodlagos fegyverzetét 3 darab 7,62 mm-es DP golyószóró és egy 12,7 mm-es DSK nehéz géppuska alkotta. A DP-k közül egy a homlokpáncélba, egy a lövegcsővel párhuzamosítva, egy pedig a torony hátsó részében volt beépítve, míg a DSK-t a parancsnoki kupola tetejére szerelték -- ezt elsősorban légvédelmi feladatokra szánták, de jó szolgálatot tett a gyalogság és a páncélozatlan járművek ellen is.
Páncélzat
ISZ-2-es harckocsi, 1945 Budapest
A lövegtorony és a páncéltest öntött, hegesztett technológiával készült
War Thunder Ground Forces ISZ-2 magyar
War Thunder Ground Forces IS-2 magyar gameplay
War Thunder Ground Forces IS-2 teszt
War Thunder Ground Forces IS-2 szovjet tank
War Thunder Ground Forces IS-2 122mm fegyver
A ISZ--2 (oroszul: ИС -- Иосиф Сталин /Ioszif Sztálin) harckocsi az 1943 végén elkészült ISZ--1 harckocsik továbbfejlesztett változata, a második világháború egyik legerősebb szovjet nehézpáncélosa volt. 1944-ben mutatták be a szovjet hadvezetésnek.
AZ ISZ--1-es harckocsikat kezdetben D-5T jelű 85 mm-es löveggel szerelték fel, ám ez a fegyver nem volt igazán hatékony az erősebb páncélzattal ellátott német harckocsikkal szemben. A nagyobb rombolóerő elérése végett erősebb páncéltörő lövegre volt szükség. Zsozef Jakovlevics Kotyin tervezőmérnök azzal a javaslattal állt elő hogy a ISZ--1 harckocsikat fegyverezzék át a nagyobb kaliberű M1931-es mintájú 122 mm-es lövegre, mivel a kurszki csatában ez bizonyult a leghatékonyabb páncéltörő fegyvernek a Tigris I-es harckocsik ellen. A 9-es számú gyár mérnökei hasonló következtetésre jutottak, ezért hozzáláttak a D-2-es páncéltörő ágyú megtervezéséhez.
Az új fegyverhez az A-19-es lövegcsövét és a 122 mm-es M1938-as tüzérségi ágyú zárszerkezetét használták fel. A tűzpróbákat 1943 novemberében végezték el a 122 mm-es A-19 és a 100 mm-es BSZ-3 löveggel, és bár a kisebb kaliberű fegyver jobb páncéltörő képességgel rendelkezett, gyakorlati megfontolásokból végül mégis az A-19-es beépítése mellett döntöttek. A BSZ-3 ugyanis ekkor még viszonylag új fegyvernek számított szemben a 122 mm-es löveggel amely kellő mennyiségben állt rendelkezésre.
Bár az A-19-es löveg páncéltörő gránátja kevésbé volt hatékony, jóval nagyobb rombolóerőt képviselt mint a 100 mm-es űrméretű vetélytársa. Hátránya a nagy méretű osztott lőszer volt, amelyből mindössze 28 darabot lehetett bemálházni. A lőszert csak két fázisban lehetett betölteni, először a lövedéket, majd ezt követően külön a hajtótöltetet. A lövedék és a hajtótöltet együttes 25 kg-os tömegének köszönhetően körülményes volt a löveg kezelése és újratöltése. Mindez a tűzgyorsaságot 1-1,5 lövés/percre korlátozta, ami a harcok során komoly hátránynak bizonyult.
Ezért 1944-ben bevezették a hatékonyabb zárszerkezettel ellátott D-25T típusú löveget, amely 2-3 lövés/percre javította fel a szovjet monstrum tűzgyorsaságát. A 9T-17 típusú periszkóp további problémák tárgyát képezte, mivel a megfigyelés és a célzás is igen csak kényelmetlen volt vele. Nyilvánvaló hibái ellenére, az ISZ--2-es lövege még így is félelmetes fegyvernek bizonyult. 1000 m-es távolságból a több mint 123 mm-es 30 fokban döntött páncélzatot is képes volt átlőni.
Az ISZ--2-es lövegét kezdetben T alakú csőszájfékkel látták el, ami a Moszkvai katonai tesztek során felrobbant és kis híján megölte Vorosilov marsallt. A baleset után a csőszájfék áttervezése mellett döntöttek, amelyet két kamrás kivitelűre cseréltek. Ez kísértetiesen hasonlított a németek 8,8 cm-es lövegéhez használt változathoz. Végül 1944 elejétől a TsAKB által áttervezett csőszájféket rendszeresítették.
A harckocsi másodlagos fegyverzetét 3 darab 7,62 mm-es DP golyószóró és egy 12,7 mm-es DSK nehéz géppuska alkotta. A DP-k közül egy a homlokpáncélba, egy a lövegcsővel párhuzamosítva, egy pedig a torony hátsó részében volt beépítve, míg a DSK-t a parancsnoki kupola tetejére szerelték -- ezt elsősorban légvédelmi feladatokra szánták, de jó szolgálatot tett a gyalogság és a páncélozatlan járművek ellen is.
Páncélzat
ISZ-2-es harckocsi, 1945 Budapest
A lövegtorony és a páncéltest öntött, hegesztett technológiával készült
War Thunder Ground Forces ISZ-2 magyar
War Thunder Ground Forces IS-2 magyar gameplay
War Thunder Ground Forces IS-2 teszt
War Thunder Ground Forces IS-2 szovjet tank
War Thunder Ground Forces IS-2 122mm fegyver
Комментарии