Tanács, kontroll, elengedés - Hogy lesz belőlük önálló ember?

❗️Tanács vagy irányítás? – Hol húzzuk meg a határt?
A generációk közti kapcsolat ma sokszor inkább feszültség, mint szövetség.
De miért? És mit tehet egy szülő, ha látja, hogy a fiatal rossz irányba megy?

🎯 A mai mentor videóban Bedő Imre őszintén beszél arról, hogy mikor kell megszólalni, és mikor kell hallgatni.
Mert van, amikor a legjobb nevelés az, ha visszalépünk – de ott maradunk, elérhetően.

💬 “A jó tanács nem erőszakos. Ha türelmes vagy, eljönnek érte.”

VÉGRE itt van Bedő Imre online képzése, ami ERŐT AD és amihez bárhonnan hozzáférsz - most kedvezménnyel!

Bedő Imre bestseller könyveit itt vásárolhatod meg:
Legyél részese a Férfiak Klubja közösségnek:

#FérfiakKlubja #BedőImre #mentorvideó #nevelés #generációk #tanácsadás #családiértékek #férfiszerep #felelősség #megerősödés #FérfiNőAkadémia

[janosmihalik]

Zseniális! Az eredményeink ami körülöttünk van...hát igen - romokban. Neveléstudomány=áltudomány. Bedő Imre annyira őszintén adja magát és teszi elénk a valóságot ami példa nélküli. Megint megkönnyeztem... Ez nem az a műsor amit mellékesen lehet hallgatni. Itt minden szónak jelentősége van. Sorrendben, hangsúlyozásban, a szünetekkel ez egy performansz! Divatos szóval mondva... Akinek van belső ereje az képes magát ennyire kiadni! Köszönet érte!

[agness]

Pontosan így van, minden szavával egyetértek🙏

[eszternagy]

Magam mindenkihez tisztelettel, bizalommal, szeretettel fordulok. Megelőlegezem ezeket... aztán idővel meg(ki)-ismerem az embert és korrigálok, ha szükséges.

[fenyvesitibor]

Fiatalabb nagyapa vagyok 54 éves és ráadásul a feleségemmel dolgozok eggyütt !
Nem érzem hátrányos helyzetben magam sőt!
Annyira jó, hogy a kisunokám vár mindig minket!!!
Tartalmas idő az amikor vele lehetünk!
A mobilt olyankor szigorúan le teszük semmi szükség sincs rá!
Például egy mese felolvasás soha sem elég neki😂❤💪👌❤️
Hajrá ❤🦁❤️💪❤️!

[csanyipal]

Kedves Imre! Ez bizony így van, ahogy mondod. Örömmel hallgattalak. Üdvözöllek!

[katarinakovacova]

Vannak örök értékek, és inteligencia kérdése ki hogyan kezeli öket. Köszönöm az igaz gondolatokat.

[MARTV_Press]

Nagyon pontosan és helyesen gondolod sajnos ez a tapasztalatom 73 éves nagyszülőként. El vagyok felejtve csak nyűgnek érzem magam a két fiamnak. Pedig nagyon jól nevelt gyerekek és mégis az öreget nem veszik már emberszámba... Csak akkor jönnek ha kell nekik valami vagy ha hívom őket. Gratulálok nagyon jók az előadásaid.

[katalingajda]

Kedves Imre!
Nem csak a kort, minden embert tisztelek, hiszen nem tudom mit élt meg.
De az idő és a türelem, a megértés mindig eldönti, hogy az az ember a múltamhoz tartozik vagy jövő lesz belőle.
Vagyis aki nem méltó tiszteletre azt elengedem.

[IMRENAGY-fz]

Kedves Imre teljes mértékben igaza van 15 éve dolgozunk egy helyen a feleségemmel a szüleim segítettek a gyereknevelesben egy udvarban lakunk az apósom segített felújítani a lakást tiszteljük becsüljük egymást.

[davidnagy]

Kedves Imre. Már beszélt többször arról a bizonyos extra szuper kávéfözöröl amit több év átfontolás után mégis megvásárolt. Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy melyik gépröl van konrétan szó. Válaszát köszönöm.
Egy szintén kávérajongó. Üdvözlettel.

[editcsere]

Köszönöm oszinte segito igaz gondolatait.

[martameszaros]

Köszönöm szépen
Mindenben egyet értek, így kellene élni, ebben a szemléletben!
Köszönöm ❤

[rekakatona]

Kedves Imre, ez egy ritka nehéz téma :) Egyetértek a felével. Sajnos ez attól is nagyban függ, milyen emberek közt nőtt fel.Bizony nagyban függ az érzelmi intelligenciától és toleranciától az, hogy lehet e tisztelni az elődjeinket illetve, hogy lehetséges e velük együtt élni úgy, hogy realizálhasa magát az ember és érzelmileg egészségesen fejlődhessen a fiatal család is.
Mi a férjemmel úgy érezzük, hogy a nagyszüleinkkel nagy szerencsénk volt. Van miért felnéznünk rájuk, hiteles egyszerű életet éltek. Tudták mik a valódi értékek az életben, nem voltak elszállva, mindent megbecsültek, becsületes emberek voltak. Nagyon sokra megtanítottak minket, pedig nem is tanítottak csak tették a dolgukat és mi elfigyeltük. És ez így van rendjén. Ezért örök hála jár nekik. Ebből a mindennapokban is máig gyakran merítünk.

Azonban a szüleinkről ez már sajnos nem mondható el. A szocialista rendszerben céget alapítottak, fejükbe szállt a pénz vagy mi...nekik a pénz az egyetlen érték és mérce. Ők a legokosabbak, csak nekik lehet igazuk.Mi hülyék vagyunk elven nőttünk fel. Odáig fajult a dolog, hogy a szüleinknek nem mondhatjuk el a személyes sikereinket örömmegosztás képpen, mert irigyelnek minket és konkurenciaként tekintenek ránk. Egyszerűen nem esik jól nekik ha mi sikeresek vagy sikeresebbek vagyunk valamiben mint ők. Írhatnák 1000 példát, de csak párat sorolok.

Anyukám sikeres könyvelő. Úgy 20 éves lehettem, mikor mondtam neki, hogy szeretnék belelátni én is a könyvelésbe, megosztaná e velem a tudását. Máig emlékszem arra amilyen lenézően rámmosolygott és azt mondta, hogy nekem erre soha nem lesz elegendő kapacitásom, én foglalkozzak valami egyszerűbbel amire nekem van eszem (ami szerinte jóval kevesebb mint az övé). Sosem tanított bele a szakmába, sem a cégvezetésbe és egyik gyereküknek sem adták tovább a céget sem a tudást, az egész know how-al együtt bezárták a céget és késsz. A miértre az volt a válaszuk, hogy ők már bizonyítottak, most rajtunk a sor. Mutassuk meg mi is mit tudunk az életben elérni.

Vannak ismerőseink akik átvették az apjuk üzletét, sikeresek és az apjuk büszke rájuk. A fiuk pedig büszkén szól arról, hogy az apjuk nélkül ez nem valósult volna meg és a mai napig kölcsönösen segítek egymástés tudják, hogy a sikerközös és együtt örülnek neki. Tovább él egy élet munkája...ez tényleg szép.

Amikor a papám idősek otthonába készerült, a szüleim tudatták vele, hogy a spórolt kerete csak 5 év ittlétet fedez. A papa elkezdett sírni és azt mondta, hogy jó, érti, majd az 5.-ik évben felakasztja magát, hogy ne legyen a terhükre. Úgy is lett. Az ötödik évben szívrohamban elhúnyt.Szüleim szemszögéből nézve az nem térül meg, ha öregbe invesztának. Kérdezem én Imre: biztosan minden idősbbet tiszteli kell? Nem kellene a fedő alá nézni és az emberi értékket is megviszgálni? És it nem az aap tiszteletröl beszélek, ami a köszönés stb.
Ez hasonlóan nehéz téma, mint a szeretni kell a gyereket a szülőt. Nem kell. Ha az úgy nem hiteles, úgyis kiérzi a másik és sokkal nagyobb károkat okozunk vele. Popper Péter nagyon jól ír róla. Azért mert a társadalom megköveteli, hogy úgy illik, még nem biztos, hogy az úgy van jól. Érdekes olvasmány. Figyelmébe ajánlom.

Megpróbáltunk együtt élni a férjem szüleivel. Mikor átépítettük az emeletes házukat (mi laktunk felül), az após azt mondta nekem, hogy ha a fiával valami történne, és nem volna tőlem utód, akkor nekem mennem kell. Illetve ha volna is utód, hozzájuk nem hozhatnék új férfit. (hozzáteszem, hogy sokáig meddő pár voltunk, most fog 14 év elteltével megszületni az első gyermekünk).

Autószerelő az apósom. A férjemet megtanította a szakmára, sokat köszönhet neki.Az utolsó 20 évben minden szerszámot és gépet felesben vásároltak, mert az após mindig azt mondta, hogy az egyetlen fiáé lesz a szerviz. Nyugdíbavonulásokor bezárta a szervizt és a fiának tett igéretről megfeletkezett. Szép tőle.

Nem neheztelünk a szüleinkre, csak szomorúan konstatáljuk, hogy a példa arra, hogyan NE :D

Szerintem alapból mindenkit tisztelni ehet. Ez nem kor függő. A gyereket is. Pl. a keresztgyerekeim sokkal többet tudnak már most a technológia terén mint én. Sokszor ők tanítanak meg valamire amit én nem tudok pl. a mobilban kezelni. Nem szabad alábecsülni senkit sem. De nem is muszály mindenkit tisztelni. Még azért sem mert idősebb. Mert sokmindenkit miután kiismertem, rájöttem, hogy nincs miért tisztelnem. Persze megadom a tiszteletet, hogy köszönök az ilyen idősnek is, meghallgatom, ha valamit mondani akar, segítek szükség esetén...de az hogy valaki idős még édes kevés, ahhoz, hogy tisztelni kelljen.

Fontos a kölcsönös tisztelet, azon már lehet építeni. Az egy jó alap.

[MultiAlice]

Teljesen jól látod, , ez nem.kemenykedes, hanem a realitas.

[janosbanyai]

Ennek a csatornának néhány részét, be kellene emelni a kötelező oktatásba.

[Roby]

Minden előadását meghallgatom és egyetértek gondolataival. Tartás és tisztelet nélkül elpusztulunk. Nagyon magasra tette fel a lecet.

[lajoscsabamagyar]

Imre, én évek óta hallgatlak, várom az újabb adásokat, túlnyomó részt igazat adok, de most tévedsz. A kor önmagában NEM tiszteletre méltó dolog. Neked szerencséd volt (ebben is) hogy olyan családban, környezetben nőhettél fel, ahol az idősebbek megérdemelték a tiszteletet. Én sem ilyen környezetben nőttem fel, és sajnos sokan vagyunk így. Ez most olyan ritka dolog, hogy nem tudod, miről beszélsz, mert nem tapasztaltad meg. Én pl. 45+ évesen jöttem rá arra, hogy Anyu folyamatosan érzelmi zsarolással manipulál. Szar volt ráébredni, és szar dolog azóta is megélni. Hidd el, attól, hogy valaki öregebb, még nem feltétlen tapasztaltabb, érettebb, okosabb, stb.

[peterjonas.ziharec]

Mi három generációként élünk egy fedél alatt. Persze minenkinek megvan a saját élettere, ami kell is, de nagyon sok előnye van az ilyen fajta együttélesnek. Sőt, évekig 4 generációként voltunk egy fedél alatt.. és egy percet sem bántam meg ebből a "közös létezésből"

[ottonemarianagy]

... a szeretet volna az igazi indíték a tiszteletre, idősek megbecsülésére.
Ki mit hozott, mit látott más háznál, ebből mi ragadt rá, ha már sajnos generációk folytonos kapcsolódása lett szétverve
.
A " fejlődés", és a versenynek hazudott követelmények, az őrült modern divatfilozófiák mindent visznek.
Ezek állnak az első helyen.

[villamagdalenasvetijuraj]

Kedves Imre .Minden szavaddal egyetértek.Ezt kellene vissza állítanunk okosan, tudatosan, inteligensen.Én nagyon irigylem azokat akiknél több generációt látok együtt élni.Fiatalon mi is külön akartunk új életet kezdeni.Most már tudom hiba volt.