filmov
tv
Gholem - démon

Показать описание
Zene, dalszöveg, előadó, mix: Baqais Ádám
Master: Barnabás R. Kiss, RAVEU
Vizu: @babicskastudio
Dalszöveg:
Ő a neveden szólít, úgy ahogy te akarod.
Az eleven szándék tudtod nélkül megtermékenyít,
és te repülsz a magasba, mögötted árnyékfoltok.
És mereven néz, és te meredten nézel,
mert ismerős valahonnan,
de nem a valóságból.
Szakasztott képmásom.
Szakadt szirmok szúró szárán
száraz tövis.
Vasárnap hajnalban a város mámorosan szép.
Vasárnap hajnal van a démon óráján.
A mutató egy kicsit részeg, ingadozva számol.
Egyesével ütögeti az idő szuvas vasfogát.
Ide-oda mutogat, a számok összekeveredve, semmi
rendszer, csak ez a hosszú visszaszámlálás a múlt egy
meghatározatlan viszonyítási pontja felől, amiből
azt hiszed, hogy újraélve jobban értheted azt, hogy mégis
mi a fene folyik itt, mert valami nagyon el van baszva.
Engem nagyon is érdekelne, hogy még helyre lehet-e hozni,
mert ha nem, akkor én most megmondom, hogy kiszállok
ebből a játékból. Hátradőlve kivárom, amíg magától össze-
omlik ez a vérből és hamuból épült kártyavár, de
mégis mire számítottunk, kérdem én? A sárdobálás
kora körüli karikaturisztikus kultúránk véget ér,
s kezdetét veszi a Metagenezis.
Az oszthatatlan egyesül az eggyel, minden összeér.
Iszonyatosan elkeseredett tömegekből áll az emberiség.
A démon ideje jő, övé a szebb jövő.
Ameddig el nem tart,
ő addig itt marad.
Joga van elítélni minket,
joga van nem adni több esélyt.
Ameddig át nem változol
a léten élősködője leszel csak a
Földnek, isten barma
ébredj fel!
Amikor ellenáll a
benned lakozó gonosz,
csak egyszerűen add fel.
Emancipáld az ördögöt.
Tükröket hajlítunk, és
meghajlunk a tükör előtt.
Istenekben hiszünk, akik
megbocsájtanak nekünk.
Gholem, 2022
Master: Barnabás R. Kiss, RAVEU
Vizu: @babicskastudio
Dalszöveg:
Ő a neveden szólít, úgy ahogy te akarod.
Az eleven szándék tudtod nélkül megtermékenyít,
és te repülsz a magasba, mögötted árnyékfoltok.
És mereven néz, és te meredten nézel,
mert ismerős valahonnan,
de nem a valóságból.
Szakasztott képmásom.
Szakadt szirmok szúró szárán
száraz tövis.
Vasárnap hajnalban a város mámorosan szép.
Vasárnap hajnal van a démon óráján.
A mutató egy kicsit részeg, ingadozva számol.
Egyesével ütögeti az idő szuvas vasfogát.
Ide-oda mutogat, a számok összekeveredve, semmi
rendszer, csak ez a hosszú visszaszámlálás a múlt egy
meghatározatlan viszonyítási pontja felől, amiből
azt hiszed, hogy újraélve jobban értheted azt, hogy mégis
mi a fene folyik itt, mert valami nagyon el van baszva.
Engem nagyon is érdekelne, hogy még helyre lehet-e hozni,
mert ha nem, akkor én most megmondom, hogy kiszállok
ebből a játékból. Hátradőlve kivárom, amíg magától össze-
omlik ez a vérből és hamuból épült kártyavár, de
mégis mire számítottunk, kérdem én? A sárdobálás
kora körüli karikaturisztikus kultúránk véget ér,
s kezdetét veszi a Metagenezis.
Az oszthatatlan egyesül az eggyel, minden összeér.
Iszonyatosan elkeseredett tömegekből áll az emberiség.
A démon ideje jő, övé a szebb jövő.
Ameddig el nem tart,
ő addig itt marad.
Joga van elítélni minket,
joga van nem adni több esélyt.
Ameddig át nem változol
a léten élősködője leszel csak a
Földnek, isten barma
ébredj fel!
Amikor ellenáll a
benned lakozó gonosz,
csak egyszerűen add fel.
Emancipáld az ördögöt.
Tükröket hajlítunk, és
meghajlunk a tükör előtt.
Istenekben hiszünk, akik
megbocsájtanak nekünk.
Gholem, 2022