Nukleáris hulladékkezelés

Az atomenergia kérdésében évtizedek óta megosztott a közvélemény. Mindennapi életünkben élvezzük az előnyeit, a villamosenergia, az ipar és az egészségügy területén. A világon azonban mindenhol a radioaktív hulladék kezelése hosszú ideig sokadrangú kérdés maradt. A radioaktív hulladékok mennyisége nagyságrendekkel kisebb , mint a háztartási hulladéké, az emberek mégis sokkal jobban tartanak tőle a radioaktivitással kapcsolatos félelmeik miatt. Mára a nukleáris energia felhasználása mellett a hulladékkezelés is központi kérdéssé vált. Magyarországon a nagy aktivitású radioaktív hulladékok Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában, míg a kis és közepes aktivitású hulladékok a Bátaapáti Hulladéktárolóban vannak.
30 országban 190 reaktor működik, amelyek a világ elektromos energia igényének 14 százalékát fedezik, de ennek az aránya fokozatosan nő.
Magyarországon a villamosenergia termelés 40-50 százalékát a Paksi Atomerőmű adja. így az energiagazdálkodás meghatározó szereplője, ráadásul a legolcsóbb elektromos energia előállítója.
A jövő legnagyobb kihívása a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezése. A kutatásokban Finnország áll a legjobban, a skandináv országban 2020-2025 környékén már megnyithatják, Európában elsőként a végleges nagy aktivitású hulladéktározót. A magyarországi végleges tározó helyszíne a Mecsekben lehet, ahol a 90-es éveben az uránbánya bezárása előtt már folytak kutatások.
A nukleáris hulladék kezelésének problémájával, előbb utóbb minden országnak szembe kell néznie, akkor is, ha nincsen atomerőműve. Az iparban és az egészségügyben is keletkeznek kis és közepes radioaktivitású hulladékok. A tárolás kérdését nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ezeket a terheket nem háríthatjuk át a következő generációra.