filmov
tv
5 LEGFURCSÁBB ÁLLAT, amik létezéséről sem tudtál

Показать описание
Leveles tengeri sárkány
A leveles tengeri sárkány főként az ausztráliai kontinens déli és nyugati partjai mentén lévő tengerekben fordulnak elő.
Nevét a testéből kiálló hosszú levélszerű részek miatt kapta, amik a rejtőzködésben nyújtanak segítséget.
Kisméretű úszóival keltett rezgésszerű mozgását nehéz észrevenni, így olyan látványt nyújt, mintha csak egy vízben lebegő tengeri hínár lenne.
Planktonokkal, kisebb méretű rákokkal táplálkozik és magányos életmódot folytat.
Az utódnevelésben a szülők nem vesznek részt, mert azok önállóak kikelésük után, majd kétéves korukra vállnak ivaréretté.
A leveles tengeri sárkány Dél-Ausztrália emblematikus tengeri hala, és megóvására a helyi tengeri természetvédelem is nagy hangsúlyt fektet.
Üvegbéka
Egy új üvegbéka fajtát azonosítottak Ecuador esőerdejében.
Egyes üvegbékák szívét és egyéb szerveit fehér hártya védi, viszont ez az újonnan azonosított állat nem rendelkezik ilyen védőréteggel.
Az üvegbékák hátának színe a rejtőzködést segíti elő, mert a zöld árnyalatokkal be tudnak olvadni a vízpartok környezetébe és a növényzetbe.
Kulcsfontosságú szerveiket egy vékony fényvisszaverő réteg borítja, ami védelmet nyújt a hő és a napsugarak ellen.
A hasán található bőr pedig átlátszó, így a belső szerveik szabad szemmel is láthatók.
Dumbó-polip
Ez a különleges polipfaj, a fejlábúak osztályába, azon belül pedig a tintahalalakúak alosztályába tartozik.
3-4000 méteres mélységben él, főleg rákokkal táplálkozik, úszóik pedig fülekre emlékeztetnek, ezért Dumbo-polipnak is becézik.
A hímek egyik karja párzókarrá alakult át, így ennek segítségével pumpálják a hímivarsejtcsomagokat a nőstényekbe.
A felboncolt nőstényekben több fejlődési állapotban levő petéket találtak, ami azt jelenti, hogy nincs meghatározott szaporodási időszakuk, így amint a pete kifejlődött, a nőstény kibocsátja magából.
Gangeszi Gaviál
A Gangeszi gaviál két populációja létezik, egyik Pakisztán, a másik pedig India, Banglades és Mianmar folyóiban.
Magányos vagy kisebb csapatokban élnek, táplálékát pedig halak, vízimadarak, rákok és kisemlősök alkotják.
A hím több mint 6 méter hosszú és közel 1000kg súlyú is lehet, míg a nőstény legfeljebb a 4 méteres hosszúságot éri el felnőtt korára.
A többi krokodillal ellentétben nem tudják a földről felemelni hatalmas testüket és farkukat, úszóhártyás lábuk viszont kiváló segítségükre van az úszáshoz.
Nincsenek ajkai, amelyek felfognák a vizet, de a többi krokodilhoz hasonlóan orrlyukain keresztül tud lélegezni.
Az ivarérettséget 10 éves korukban érik el, átlagosan 40 tojást raknak, mellyek kifejlődése 2-3 hónapot vesz igénybe.
Kacsacsőrű Emlős
A kacsacsőrű emlős áramvonalas testalkata a hódéra, széles és lapos szájszerve pedig a kacsáéra hasonlít.
Amikor az első példány 1798-ban Angliába került, tudósok egyszerűen ügyes hamisítványnak tartották a maradványokat, amiket mintha egy hód farkából, egy vidra törzséből és egy kacsaféle csőréből raktak volna össze.
Azonban később jobban tartósított példányok láttán el kellett fogadniuk, hogy a természet bizony ilyen teremtményeket is képes létrehozni.
További meglepetést okozott, hogy tojással szaporodnak, így tulajdonságai miatt első tudományos nevét magyarul a Furcsa Madácsőrűre fordították.
Úszás közben szemét, orrlyukait és fülét is szorosan csukva tartja, miközben csőrét oldalirányban ide-oda mozgatja és a hódokéra emlékeztető farkával hajtja magát előre.
A Kacsacsőrű emlős kialakulásáról a mai napig keveset tudunk, de minden bizonnyal a dinoszauruszok idejében bukkantak fel először.
5 LEGFURCSÁBB ÁLLAT, amik létezéséről sem tudtál
0:00 Leveles tengeri sárkány
0:47 Üvegbéka
1:25 Dumbó-polip
2:02 Gangeszi Gaviál
2:47 Kacsacsőrű Emlős
#top5magyar
A leveles tengeri sárkány főként az ausztráliai kontinens déli és nyugati partjai mentén lévő tengerekben fordulnak elő.
Nevét a testéből kiálló hosszú levélszerű részek miatt kapta, amik a rejtőzködésben nyújtanak segítséget.
Kisméretű úszóival keltett rezgésszerű mozgását nehéz észrevenni, így olyan látványt nyújt, mintha csak egy vízben lebegő tengeri hínár lenne.
Planktonokkal, kisebb méretű rákokkal táplálkozik és magányos életmódot folytat.
Az utódnevelésben a szülők nem vesznek részt, mert azok önállóak kikelésük után, majd kétéves korukra vállnak ivaréretté.
A leveles tengeri sárkány Dél-Ausztrália emblematikus tengeri hala, és megóvására a helyi tengeri természetvédelem is nagy hangsúlyt fektet.
Üvegbéka
Egy új üvegbéka fajtát azonosítottak Ecuador esőerdejében.
Egyes üvegbékák szívét és egyéb szerveit fehér hártya védi, viszont ez az újonnan azonosított állat nem rendelkezik ilyen védőréteggel.
Az üvegbékák hátának színe a rejtőzködést segíti elő, mert a zöld árnyalatokkal be tudnak olvadni a vízpartok környezetébe és a növényzetbe.
Kulcsfontosságú szerveiket egy vékony fényvisszaverő réteg borítja, ami védelmet nyújt a hő és a napsugarak ellen.
A hasán található bőr pedig átlátszó, így a belső szerveik szabad szemmel is láthatók.
Dumbó-polip
Ez a különleges polipfaj, a fejlábúak osztályába, azon belül pedig a tintahalalakúak alosztályába tartozik.
3-4000 méteres mélységben él, főleg rákokkal táplálkozik, úszóik pedig fülekre emlékeztetnek, ezért Dumbo-polipnak is becézik.
A hímek egyik karja párzókarrá alakult át, így ennek segítségével pumpálják a hímivarsejtcsomagokat a nőstényekbe.
A felboncolt nőstényekben több fejlődési állapotban levő petéket találtak, ami azt jelenti, hogy nincs meghatározott szaporodási időszakuk, így amint a pete kifejlődött, a nőstény kibocsátja magából.
Gangeszi Gaviál
A Gangeszi gaviál két populációja létezik, egyik Pakisztán, a másik pedig India, Banglades és Mianmar folyóiban.
Magányos vagy kisebb csapatokban élnek, táplálékát pedig halak, vízimadarak, rákok és kisemlősök alkotják.
A hím több mint 6 méter hosszú és közel 1000kg súlyú is lehet, míg a nőstény legfeljebb a 4 méteres hosszúságot éri el felnőtt korára.
A többi krokodillal ellentétben nem tudják a földről felemelni hatalmas testüket és farkukat, úszóhártyás lábuk viszont kiváló segítségükre van az úszáshoz.
Nincsenek ajkai, amelyek felfognák a vizet, de a többi krokodilhoz hasonlóan orrlyukain keresztül tud lélegezni.
Az ivarérettséget 10 éves korukban érik el, átlagosan 40 tojást raknak, mellyek kifejlődése 2-3 hónapot vesz igénybe.
Kacsacsőrű Emlős
A kacsacsőrű emlős áramvonalas testalkata a hódéra, széles és lapos szájszerve pedig a kacsáéra hasonlít.
Amikor az első példány 1798-ban Angliába került, tudósok egyszerűen ügyes hamisítványnak tartották a maradványokat, amiket mintha egy hód farkából, egy vidra törzséből és egy kacsaféle csőréből raktak volna össze.
Azonban később jobban tartósított példányok láttán el kellett fogadniuk, hogy a természet bizony ilyen teremtményeket is képes létrehozni.
További meglepetést okozott, hogy tojással szaporodnak, így tulajdonságai miatt első tudományos nevét magyarul a Furcsa Madácsőrűre fordították.
Úszás közben szemét, orrlyukait és fülét is szorosan csukva tartja, miközben csőrét oldalirányban ide-oda mozgatja és a hódokéra emlékeztető farkával hajtja magát előre.
A Kacsacsőrű emlős kialakulásáról a mai napig keveset tudunk, de minden bizonnyal a dinoszauruszok idejében bukkantak fel először.
5 LEGFURCSÁBB ÁLLAT, amik létezéséről sem tudtál
0:00 Leveles tengeri sárkány
0:47 Üvegbéka
1:25 Dumbó-polip
2:02 Gangeszi Gaviál
2:47 Kacsacsőrű Emlős
#top5magyar
Комментарии