Breakout Room: a poliamóriáról

Bedő Vica digitálismarketing-szakember, a Baszki, én is! podcast házigazdája, és egy nagyon bátor nő. Nem azért, mert poliamor, hanem azért, mert kiáll vele a nyilvánosság elé egy olyan országban, ahol a többség mindenkit a négy fal közé küldene, aki nem klasszikusan heteroszexuális, monogám kapcsolatban él. Ennek a beszélgetésnek is biztosan lesz visszhangja, pedig Vica nem győzköd, nem reklámoz, nem bomlaszt. Egyszerűen csak úgy él, ahogy neki és a férjének jó – és beszél róla, hogy megmutassa: ilyen is van.

A Ki vele! közösségi talkshow-hoz kapcsolódóan elindul a WMN új beszélgetéssorozata is, amelyben D. Tóth Kriszta vendégei olyan emberek, akik valamilyen szempontból – életmódjuk, identitásuk, döntéseik vagy adottságaik miatt – eltérnek a társadalmi többségtől. A cél nem az egyetértés, hanem a megismerés, annak elismerése, hogy nagyon különbözőek vagyunk, de mindannyian itt élünk, ebben az országban, ebben a társadalomban. Ennek eszköze egy beszélgetés, amelyben a felvetések egy részét az internet népe írta, előre összegyűjtött hozzászólások, kérdések formájában. Aranyszabály: a Breakout Roomban mindenki biztonságban van, akkor is, ha mást képviselünk. A sorozat minden beszélgetésének egy-egy pár perces részletét bemutatjuk, és megbeszéljük a Viasat3 csatornán futó Ki vele! talkshow-ban, a WMN YouTube-csatornáján pedig a teljes interjút mutatjuk meg nektek. Ez itt a második évad negyedik része, amelyben D. Tóth Kriszta Bedő Vica poliamor kapcsolatban élő nővel.
A Ki vele! következő epizódját hétfőn 19 órakor láthatjátok a VIASAT3 műsorán!

00:00 Intro
00:41 Identitás-meghatározó a poliamoria?
03:24 Mi a poliamoria?
06:32 Hogyan élnek Vicáék?
08:53 Hogyan hozta fel Vica a poliamor kapcsolat ötletét?
18:36 Hogyan fogadta a környezetük?
23:01 Hol ismerkednek a poliamor emberek?
28:59 Hogyan lehet egyszerre több embert szerelemmel szeretni?
34:27 A kapcsolatok menedzselése
39:42 Az önismeret fontossága
43:11 Féltékenység
50:18 Gyerekvállalás poliamor kapcsolatban
53:00 Meddig lehet poliamorként élni?
55:32 Outro

[renatanagy]

Ez az interjú akkor lett volna teljes, ha a kedves férj is nyilatkozik. Mindemellett érdekes ilyen nézőpontokat is megismerni.

[editbakonyi]

Minden arról szól, hogy neki mi a jó és mindenki ahhoz alkalmazkodik. Én így látom röviden.

[mojzi]

Őszintén sajnálom a gyermeket... Elképzelni nem tudom, hogy ha egész nap bölcsiben van és vannak napok mikor délután bébiszittertel, akkor mégis mikor, mennyi minőségi időt tölt együtt a család. Egyáltalán miért kellett őt belekeverni ebbe? Nyilván csak ő nem lett megkérdezve, hogy ez neki milyen. Érdekes lesz majd mikor kérdezi szerencsétlen, hogy hova megy anya/apa? Ez a hölgy úgy állítja be magát, mintha egy magasabb tudati szinten, mély önismerettel rendelkezne, de én pont az ellenkezőjét érzem. Mint egy gyermek, aki nem tud magának határt szabni, neki kell ez is, az is, a lényeg, hogy ő jól érezze magát. Legkésőbb egy gyermek születésekor meg kell tanulni, hogy az egot legalább egy időre visszaszorítsuk az utód javára.

[barbicsek]

Szivesen meghallgatnam ezt a beszelgetest ugy, hogy Orvos-Toth Noemi is ott ul es kerdez.

[zitahorvath]

Megutaltam a kapcsolodas szot ezutan a beszelgetes utan.

[ZAZENKE]

szépen becsomagoltàk a félre kúràs fogalmàt.

[kinga]

Hát nem tudom, eddig nyitott gondolkodásúnak tartottam magam...de most ez már nekem is sok.Szerintem ahol belépnek az érzelmek más emberek iránt, ott már nincs szeretet, tisztelet a házastárs iránt.Hamarosan vmelyik fél dobbant majd, aztán szingliként mki gondolkozhat azon hogy tényleg poliamorfia volt vagy csak egy szimpla érdek kapcsolat a kedves házastárssal...csakhát ott van a szegény gyerek is...Ahogy nagyikám mondaná:"Jó dolgában már nem tudja hogy mit csináljon.."🥴😬

[beatakiraly]

DTK arca sosem tudja véka alá rejteni, amit gondol az adott témáról xd

[beafarkas]

Ezt a riportot egyszerûen képtelen voltam egyhuzamban végignézni! Kriszta, le a kalappal, hogy ilyen ‘poker face’ üzemmódban végig tudtad ezt hallgatni!
60 éves vagyok, ami talán csak azért lényeges, mert az életem során sokmindent láttam, megtapasztaltam. Közel 40 évet töltöttem el a tanári pályán ( amit tiszta szívemből szeretek ), ebből a 40 - ből közel 20 - at angol, és osztrák iskolákban tanítottam. A mai napig külföldön élünk. Tehát, sokszínű, változatos világot láttam magam körül, és elfogadónak, rugalmasnak tartom magam.
De! Ezt a riportot azért kellett többször megállítanom, mert egyszerűen nem tudtam egyfolytában nem a 16 hónapos kicsi jövője szemszögéből nézni, hallgatni. Végtelen felelőtlenség, önzés, ahogy ez az anyuka elképzeli az életét - ami persze nem csak az ő élete! Azt mondja, arra nagyon figyelnek, hogy senki se sérüljön!? Mármint magára gondol? Mert max. ő az, aki nem sérül, hiszen úgy intézi, irányítja a dolgokat, hogy az ő kényelme, akarata legyen az elsődleges. Mindenki más sérül! Például a férj, aki bele lett kényszerítve ebbe a helyzetbe. Ennek köszönhetően, belefut olyan bántalmazó kapcsolatokba, ahonnan a felesége ‘menti ki’, ő megmondja, hogy honnan kell elsétálni! Te jó ég, mi van!?
Mi, a Férjemmel 36. éve élünk együtt úgy, hogy én 23! évesen, voltam olyan vakmerő, elkeseredett, hogy egy 1 éves gyerekkel szinte futva menekültem egy bántalmazó kapcsolatból! ( Akkoriban nem volt divat próbálgatni az együttélést, igazi lutri volt egy házasság! ) A 2. ( jelenlegi ) Férjem 1 év múlva érkezett az életünkbe, nekem támogató társam, a Fiamnak csodálatos Apukája lett. Született egy közös Fiunk is, aki a mai napig ugyanolyan szeretetet kap, mint a nagy, mindkettőnktől. Ennek köszönhető, hogy nagyon jó testvérek, szeretik, támogatják egymást mindenben!
Miért írtam ezt le? Tudom, manapság az idősebb generáció véleménye nem sokat számít, a tapasztalatukra nincs szükség ( tisztelet a kivételnek ). De, ha egy pár embernek át tudom adni, már megéri, hogy segíthettem.
Egyszóval, a gyerek stabil, biztonságos környezetet igényel, nem azt, hogy az anyuka szempontjai legyenek előtérben, ő legyen kipihent, az ő igényei legyenek az elsődlegesek! ( Valami ráadásul azt súgja nekem, hogy mindamellett, hogy jó ember a férj, az anyagi biztonság is adott, szóval visszahúzó erő. Micsoda mázlista az ilyen nő, akinek mindez megadatik! )
A gyerek születése sok áldozattal jár, igen, nem alszunk, nem eszünk rendesen, különösen az első időkben. Az ‘én’, mint fogalom, mint szempont, háttérbe kell, hogy szoruljon, hiszen ott a kicsi, aki kiszolgáltatott és igényli a szülei szeretetét, figyelmét! Hogy ez fárasztó, kimerítő? Igen! Természetesen, ha nagyobb a baba, a szülők menjenek el együtt, vagy társasággal színházba, moziba, kikapcsolni. Csak kibírják együtt, ha már összehozták azt a picit! Ha meg nem szeretik egymást, és máshol keresik a ‘kapcsolódást’ ( ? ), miért maradnak együtt? Nem kell együtt maradni, mert ez a felállás nem lesz jó a gyereknek. Nem most, bár a kis antennáikkal mindent levesznek, de majd iskoláskorban, kamaszkorban! Akkor majd senki sem érti az esetleges viselkedészavarokat, tanulási problémákat, stb. Nem most kell gyűjteni a majdani pszichológusra ( te jó ég! ), hanem most kell mindent megtenni a testi/lelki jóllétéért! Ami nem egyenlő az elkényeztetéssel.
Az a szív, nem kell, hogy kipukkadjon teátrálisan, a gyerek iránt érzett szeretettől. ‘Csak’ legyen az anya és persze az apa is elérhető mindig a gyerek számára. Anya főzzön ( ne csak heti egyszer ), süssenek, sétáljanak együtt, és szeressék egymást! Ne egy másik, harmadik, negyedik ‘bácsit, nénit’, mert egy idő után egy hatalmas, kigobozhatatlan zűrzavar lesz az életük, amiben mindenki sérül. És, akkor már nem csak egy pszichológusra lesz szükség!
Sajnálom, ha túl hosszú lett, de csak a gyerekekért tettem.
Üdvözlettel, Bea

[bug]

Végignéztem. Akàrhogy forgatom, ez nem szeretet, senki felé sem. Nem egészséges "önszeretet" max... erősen hiányoltam a gyermek perspektívájàt az ő érzelmi fejlődése szempontjából...erre terelő valaszt hallhattunk. Gyerek nélkül még el is tudnám képzelni ezt az életvitelt, de már vele...😱 Kár, hogy őt nem lehet megkérdezni még, mi a biztonsagos neki. Az utolsó kérdésre sem az volt a válasz, hogy a gyerektől függ... szomorú. A pasi sem biztos hogy jókedvéből csinálja😟
Persze könnyen lehet, hogy alapjaiban nem értem az egészet 🤷

[petercsapo]

Már nem tudom kitől származik pontosan az idézet, de “vagy érzelmek jönnek mennek, és kapcsolatok maradnak, vagy kapcsolatok jönnek mennek és érzelmek maradnak”. Nekem személy szerint a monogámia a csúcsok csúcsa. Tuti fix, hogy nem fogok két kapcsolatot működtetni. Már pedig egyre sincs idő annyi amennyit szeretnék. Van bennünk annyi kalandvágy az asszonnyal hogy ha valami hiányzik a kapcsolatból akkor beletesszük, illetve szeretjük az extrém kihívásokat. Márpedig a monogámia sokszor tud extrém lenni 😅

[andihali]

Tudom, elfogadás.. És de jó, hogy így megéli, stb. stb. És vessetek meg. De én csak egy végtelenül önző nőt, embert látok. Aki valóban megéli a saját igényeit úgy, hogy közben ezt rákényszeríti a másikra. Mert az szereti. Vagy inkább a gyerekét szereti annyira, hogy belemegy mindenbe. Én odáig bírtam, hogy most nekem 0-24-ben rád van szükségem, te ne menj sehová. Aztán amikor már tudtam kapcsolódni, akkor te is mehetsz. Vajon a férje ha az elején tudta volna, amit most tud, akkor is igent mondott volna? 🤔 Én igazán ezt nem tartom fair dolognak.

[alexandratotfalusi]

Fuuh, hat a Vica helyeben en remenykednek, hogy ezt az adast a gyerekem nem fogja latni, ha felno. :O

[ZsuzsannaCsizmadia-hove]

És hogy tervezed az estét, drágám? - Olvasok picurnak egy Bogyó és Babócát, aztán átmegyek kapcsolódni B-hoz. - Mulass jól szívem, én majd tisztába teszem, míg te kapcsolódsz.😋

[ildikorozsa]

Jó lehet Dávidnak és Balázsnak is. Mindjárt nézem a naptáramat 🤣! Kriszta, gratulálok, jobb voltál, mint a legtöbb pszichológus, teljesen hitelesek voltak a reakcióid és az arckifejezésed is. Jó nehéz lehetett ezt végighallgatni. A "kedvenc kiscica" visz mindent 🐈!

[kovacsedina]

Nyitottsággal álltam az interjúhoz, de amikor arra terelődött a szó, hogy egy 16 hónapos gyermek mit érez ebből, a hosszú gondolkodás után adott válasza gyakorlatilag elismerte, hogy ez nem tesz jót a kicsinek. Értem, hogy félretesz pszichológusra, de a helyzet, amit biztosít, messze nem átlagos vagy ideális. Ő maga is bizonytalanságot érez a hosszú távú kimenetelt illetően, és bár rendkívül megnyerő személyiség, mégis érződik benne egyfajta önzőség is. Őszintén kívánom, hogy senki ne sérüljön ebben a kapcsolatban, de külső szemlélőként – ahogy már mások is megjegyezték – sajnos ez egy klasszikus értelemben vett bántalmazó kapcsolatnak tűnik!

[szelejudit]

Az önzősége legjobban a terhessége alatt mutatkozott meg, amikor 'kisajátította' a férjét. 8 hónapos babával viszont már lépni akart.

[nagykrisztianviktor]

Nekem az keltette fel a kíváncsiságomat, hogy a férj introvertált létére igényli a poliamoriát. Mindenképp legyen vele is interjú, mert szerintem nagyon érdekes lenne.

[GiniPapp]

Rendkívül intelligens beszélgetés volt. Minden percét imádtam. ❤ Tényleg hatalmas önismereti utazás ez a kapcsolódási mód.

[blancoblanco]

Én azt hiszem megértettem vannak olyan nők aki akármennyi szexelnek akkor kielégítetlen marad egy partnerrel erre kell a másik ! Ha pici gyerek mellett is képes heti 2 napot a másikkal tölteni az csak szimpla szex ! A másik félnek is jo ez mert nem akar komoly kapcsolatot éppen ezért nem tud elmélyülni a szeretői viszonny ! Szerintem borzalmas lehet így élni semmire nincs idő a saját gyerekre sem 😢