Sonnet 140 by William Shakespeare (read by Edward Fox)

Sonnet 140 by William Shakespeare

Be wise as thou art cruel; do not press
My tongue-tied patience with too much disdain;
Lest sorrow lend me words, and words express
The manner of my pity-wanting pain.

If I might teach thee wit, better it were,
Though not to love, yet, love to tell me so;
As testy sick men, when their deaths be near,
No news but health from their physicians know;

For, if I should despair, I should grow mad,
And in my madness might speak ill of thee;
Now this ill-wresting world is grown so bad,
Mad slanderers by mad ears believed be.

That I may not be so, nor thou belied,
Bear thine eyes straight, though thy proud heart go wide.

• ────────────────────────────────── •
140. szonett (fordította: Győry Vilmos és Szász Károly)

Ha már gyötörsz, okos légy s megvetéssel.
Ne ingereld szótlan türelmemet,
Nehogy szivem – kinozva gyötretéssel –
Szavakba öntse mit s mért szenvedett:

S habár magad se tartod is valónak:
Csak mondd, szeretsz; oh már ez mennyit ér!
Légy mint az orvos, ki az elhalónak
Még mindig enyhet, gyógyulást igér.

Mert kétségimbe’ megbolondulok,
S rád átkot szórnék tébolyomba’ majd;
S e felfordúlt világ olyan konok,
Hogy őrült füllel őrült szókra hajt.

S hogy ettől óvj mind engem mind magad,
Csak nézz reám, bár szíved megtagad.

☆.。.:*・°☆.。.:*・°☆.。.:*・°☆.。.:*・°☆☆.。.:*・°☆.。.:*・°☆
DISCLAIMER: This is a non-monetized channel. Absolutely no copyright infringement intended. I created/edited this video for entertainment/educational purpose only. I do not own nor claim to own anything in this video. The videos/audios/photos are property of their rightful owners. All credit goes to the owners of all the materials used in this video. * ৳৸ᵃᵑᵏ Ꮍ৹੫ᵎ *

#poetry #poem #actorsreadingpoetry