Felső Tízezer - Adjátok fel

Ez a Felső Tízezer harmadik nagylemeze. Ha a Normális élet volt a coming-of-age, a Majd lesz valahogy pedig az ezt követő kaotikus időszak, akkor A bonyolult világ a felnőtt lemez.

Zene: Felső Tízezer / Szöveg: Sallai László

Szeretnénk köszönetet mondani Dorozsmai Gergőnek, Keve Mikinek, László Attilának, Szigeti Árpinak, Balla Gergőnek és nem utolsósorban Tóth Barbinak, mert nélkülük ez a lemez most nem lenne. Ez az utolsó lemezünk, amin Pisti dobol. Szeretnénk neki ezúton megköszönni az együtt töltött éveket.

A felvétel ismét kizárólag a saját pénzünkből, illetve azon hallgatóink támogatásával készült el, akik adományoztak nekünk a koncertlemezes akciónkban, nekik ezúton is nagyon köszönjük a segítséget.

FELSŐ TÍZEZER: Balogh Gallusz – basszusgitár, szintetizátor / Hromkó István – dob /
Justin Spike – gitár, vokál, dob (11), ütős hangszerek / Sallai László – ének, gitár, zongora (09), szintetizátor

A felvételek 2020. január 6-20. között készültek a Tom-Tom Stúdióban.
Felvétel, mix, master: Dorozsmai Gergő
A lemez producere Dorozsmai Gergő volt.
Borítófestmény: Tasi Vince / Design: Balogh Gallusz

ADJÁTOK FEL

Amikor véget érhet, ami igazán fontos nekem,
és igazán én is érzem, hogy most kéne megmentenem,
de valahogy nincs erőm, csak sodródom tovább.

Mert az a gőg bennem, bennem is úgy dolgozik,
hogy az én összes tervem képes elégni benne porig,
én ezt nem nézhetem, mégis sodródom tovább.

Katatón nézem a vonatokat, nem visznek engem el sehova,
és elfog az érzés, hogy innen nem is visz semmi el.
Én a csodára vártam éveken át, de a csoda nem szedte össze magát,
azt, hogy nem létezik, azt én sohase hittem el.

De azért az mégis nonszensz, hogy én a véremet folyatom,
aztán meg semmi se lesz úgy a végén, ahogyan én akarom,
és ami nem rekord, azt ez a világ kudarcnak látja.

Katatón nézem a vonatokat, nem visznek engem el sehova,
és elfog az érzés, hogy innen nem is visz semmi el.
Én a csodára vártam éveken át, de a csoda nem szedte össze magát,
azt, hogy nem létezik, azt én sohase hittem el.

Pedig hányszor megmagyarázták nekem, hogy semmi értelme hinni benne,
még ma is hallom a hangsúlyt, ahogy azt kérdezik, hogy

“miért nem adjátok fel?”