A Világ Egyetlen Halhatatlan Állatának Titkai

Показать описание

Végre tudjuk miért halhatatlanok a medveállatkák! Szerencsétleneket annyi féleképpen próbálták már megölni a kutatók, hogy szinte felsorolni is lehetetlen.

Kitették már őket az univerzum legalacsonyabb hőmérsékletének, vagyis -270 celsius foknak, de főzték is őket 150 fokon és tartottak már medveállatkákat 30 évig is fagyasztóban.

Lőtték már ki a medveállatkákat egy pisztolyból 900 méter / másodperc sebességgel, tették ki őket a normális atmoszférikus nyomás 400 szorosának, sőt kint is hagyták őket az űrben, hogy megtapasztalják milyen a kozmikus sugárzás. Egyik se tudta megölni őket.

De végre tudjuk, hogy mi a szuperképességük! A titkukat felhasználva pedig akár legyőzhetjük a rákot, vagy kialakíthatunk egy mars kolóniát is.

#tízeslista

Рекомендации по теме

Комментарии

Magyar egészségügybe befeküdnének, ott meghalnának:D

martinhudi

Jöjjön el Borsodba lakni, meglátjuk meddig éli túl 😂😂😂

robertvizler

Medve állatkának az a szerencséje, hogy még nem találkozott anyósommal. ☠️

laszlotanko

Érdekes:
A medveállatka (tardigrada) kriptobiózisa egy elképesztően fejlett túlélési mechanizmus, amelynek során az állat gyakorlatilag "leállítja" az anyagcseréjét, hogy extrém körülmények között is életben maradjon (pl. szárasság, extrém hideg vagy meleg, sugárzás). Ennek alapja, hogy a szervezete víztartalmának szinte teljes elvesztése mellett egy olyan speciális állapotba kerül, ahol a sejtjei sérülése minimalizálódik. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak bizonyos cukormolekulák (például a trehalóz), valamint fehérjék, amelyek stabilizálják a sejteket és molekulákat a kiszáradás alatt.

Eltanulható-e a kriptobiózis?

Biológiai alkalmazás: Az emberi sejtek vagy szövetek ilyen típusú állapotba való átmenetének utánzása elméletileg lehetséges lenne, de nagyon összetett. Az emberi sejtekben nincs meg a medveállatkáknál jelen lévő összes mechanizmus, ezért genetikai vagy biokémiai módosításokra lenne szükség. Az egyik kutatási irány például a trehalóz vagy más védőanyagok mesterséges alkalmazása sejtek megőrzésére (pl. transzplantációra szánt szervek hibernációja során).

Hibernációs kamrák: A mesterséges hibernáció, ahogy azt sci-fi filmekben elképzelik, jelenleg sokkal inkább a testhőmérséklet csökkentésére és az anyagcsere lassítására épül, mintsem valódi kriptobiózisra. Az emberi test bizonyos mértékig képes elviselni a hipotermiát (pl. szív- vagy agyműtéteknél), de a medveállatkák teljes kriptobiózisát nem tudjuk még utánozni.

Lehetséges imitálás technológiával

Alacsony hőmérséklet: A jelenlegi hibernációs technológiák az extrém alacsony hőmérsékletre épülnek (pl. kriogenika), de ezek nem állítják le teljesen az anyagcserét, csak lassítják. A nagy kihívás itt az, hogy a sejtek károsodnak a jégkristályok képződése miatt, így fejlesztésekre lenne szükség olyan anyagok (pl. krioprotektánsok) használatával, amelyek megakadályozzák a jégképződést.

Sejtvédelem: Az olyan molekulák, mint a trehalóz vagy más stabilizáló vegyületek, segíthetnek abban, hogy sejtek vagy szövetek hosszabb időre megőrizhetők legyenek károsodás nélkül.

Bioinspiráció: A medveállatkák mechanizmusainak jobb megértése olyan innovációkhoz vezethet, mint például a hosszabb űrutazásokhoz szükséges mesterséges hibernáció. Ez viszont még csak kísérleti fázisban van, és rengeteg technológiai és biológiai akadályt kell leküzdeni.

Összegzés

A medveállatkák kriptobiózisát teljes egészében nem tudjuk közvetlenül eltanulni vagy leutánozni az emberi testre, mert biológiai alapjaink eltérőek. Azonban technológiai eszközökkel és bioinspirált megoldásokkal (pl. sejtvédelem, anyagcsere lassítása) közelebb kerülhetünk a mesterséges hibernáció megvalósításához. Ez még mindig távoli cél, de az alapkutatások ígéretesek.

Towards

1:07 Lehet én értek valamit félre, de a 0, 5mm nem annyira kicsi, hogy szabad szemmel ne vedd észre.

balintungar

4:00-tól kezdődik a lenyeg!
szívesen! :)

fdg

Fantasztikus a vlog imádom igy tovább srácok!Érdekes, tudatos,naprakész témák!

gergoszabo

Elpusztíthatatlan, rendben, de halhatatlan is? Természetes környezetben mennyi az élettartama?

gregor_man

Jjjja, létrehozzuk a sivatagi paradicsomot ami ellenáll a szárazságnak és az erős napsütésnek.... de megemészteni nem tudjuk, mert a gyomorsavnak és az emésztőrendszerünknek is ellenáll :D

boczee

@Tízes Lista nak
erre videóra vártam règ köszönöm
🦀🐈🥀🐝🐍❣️

janosnemate

A túlélésük nem csak az ellánálló képességük, hanem a genusok közötti diverzitás, és a világon való körülmények alkamlaszkodása. Mára már 1500 Tardigrada fáj van, hazánban pedig már közel 130 de ez a szám csak nő. Egyébként nagyon könnyen meghalnak a tűtől, csak vízben képesek aktív mozgást végezni, de mivel diffúz légzésük van ezért az O2 mentes környezetben megfulladnak. A kromoszóma is rendkívüli, mert a nemek köztt (ahol 2 neműség van) a kromoszóma szám nem tér el csak a méret.

ungvarszkinoemi

Kétszer is elmondtad, hogy pisztolyból kilőve milyen gyorsan repült, de ez tulajdonképpen érdektelen adat. Ami igazán érdekes ebben a kísérletben, hogy ezt a sebességet nagyon rövid idő alatt vette fel, vagyis nagyon sok g volt a gyorsulása. Az ember, ha felkészül rá, 50 g gyorsulást rövid ideig még képes komoly sérülések árán elviselni, 100 g már halál. Egy ilyen pisztolygolyó gyorsulása egy hevenyészett számításom szerint nagyságrendileg 200 ezer g körüli lehet. Ha egy medveállatka ezt túléli, akkor tényleg tökös gyerek.

gregor_man

Értem én, sokat hallottam már a medveállatkárol. Most mégtöbbet is csak az ilyenkor bennem felmerülö kérdést soha nem válaszolja meg senki. Hol él ez a joszág? A szőnyegemben? A brazil őserdőkben? Afrika szavannáin? Az orosz sztyeppéken? Hol?

laszlobogar

Gratu, jó videó lett.
Egyszerű kérdés: a halál halhatatlan?
(Szóval én vigyáznék, hogy mit is akarok. Sőt. Még gondolkodnék is előtte....de azért köszi az ötletcsokrot.)

robertkiss

Pontatlan a megfogalmazás. Elpusztíthatatlan, nem halhatatlan.

NomadRecords

Halhatatlan, lehet. De milyen élet az ilyen? 🧐

Az édesvízi hidra is örökké él, sőt, a legtöbb egysejtű is. Habár azon még vita van, hogy az osztódással szaporodó egysejtűek esetében mivel két teljesen egyforma egyed jön létre, tekinthető-e valamelyik az eredetinek, vagy két új egyedről beszélhetünk, vagy mindegyik az eredeti 🙂 Minden esetre nem pusztulnak el. Ilyen értelemben ha csak az egyedszámot nézzük, akkor több halhatatlan élőlény van a földön, mint halandó 🙂 Persze ilyen extrém körülményeket nem bírnak ki.

CsiziCs