MEGLEPŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ INTELLIGENCIÁRÓL: Ujma Przemysław Péter, kutató-pszichológus / FP 32.

preview_player
Показать описание
Az intelligenciakutatás a pszichológia ellentmondásos területe.
Egy most megjelent könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy áttekinti az intelligenciakutatás sokszor provokatív, de ma már nehezen megkérdőjelezhető eredményeit.
Például amellett érvel, hogy az intelligencia komoly hatással van nemcsak iskolai és munkahelyi előmenetelünkre, de egészségünkre és várható élettartamunkra is.
De az is világosan kiderül a kutatásokból, hogy társadalmi helyzetünk is erősen összefügg az intelligenciánkkal, amelynek egyéni különbségei leginkább genetikai eredetűek, amit ma már molekuláris genetikai vizsgálatok igazolnak.
Mégis a legmeglepőbb az a tény, hogy a felnőttkori intelligenciát csak minimálisan vagy egyáltalán nem befolyásolja a családi környezet, amiben felnőttünk, és ezt oktatással, képzésekkel is nehéz befolyásolni.
A legfrissebb kutatási eredmények számos etikai dilemmát is felvetnek: az iparosodott világban a természetes kiválasztódás az intelligencia ellen dolgozik, ezért félő, hogy a közeljövőben egyszerűen nem fognak megszületni azok a jó képességű emberek, akik egy modern társadalmat működtetni tudnak.
Mindezekről beszélgetünk a mai podcastban Ujma Przemysław Péter kutató-pszichológussal, a szóban forgó könyv szerzőjével.

Ujma Przemysław Péter

Hogyan támogathatja a munkánkat?

Legyen a patronálónk, és a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat:

Egyszeri vagy rendszeres banki átutalással is segíthet. Ehhez a legfontosabb adatok:
Név: TV Pictures
Számlaszám: OTP Bank 11707062-21446081
Közlemény: Podcast-támogatás

Ha külföldről utalna, nemzetközi számlaszámunk (IBAN - International Bank Account Number):
HU68 1170 7062 2144 6081 0000 0000
BIC/SWIFT-kód: OTPVHUHB

Akármilyen formában támogatja munkánkat, köszönjük!

Kövessenek, kövessetek itt is:

#FriderikuszPodcast
Рекомендации по теме
Комментарии
Автор

Érdekes téma. Az ellentmondásokkal kapcsolatban úgy tűnik megállapítható, hogy általában a magasabb IQ-val rendelkezőknek magasabb a jövedelme, erkölcsösebbek és többször hoznak jó döntéseket. Viszont a magasabb végzettségűek jobb munkakörben magasabb jövedelemért dolgoznak, ugyanakkor az IQ - sem az EQ - viszont nem feltétlenül arányos a végzettséggel. Vagyis attól, hogy valakinek lehetősége van és képes megtanulni, bemagolni valamiket, ami akár a diplomájához szükséges és megszerzi a diplomát is, így magas beosztásba kerülhet, ugyanakkor magas IQ-val, de alacsony végzettséggel a jelentős többség nem kerülhet magas beosztásba. Ergo a magasabb végzettségűek alacsonyabb IQ-val gyakrabban hoznak helytelen döntéseket és az erkölcsösségük is gyakrabban megkérdőjelezhető. És akkor innen eljuthatunk oda is, hogy pl. miért sikeresebb vagy sikertelenebb akár egy ország pl. a magyar esetben 100-150 éve folyamatos - néha tömeges - kivándorlást is figyelembe véve, ahol ugye a helyesebb döntést hozó magasabb IQ-val rendelkező kivándorlók más országokat tettek naggyá, miközben az alcsonyabb IQ-val rendelkezők mindig maradtak és akár többségbe kerültek. Innen eljuthatunk oda is, hogy papíron és elvben "minden ember egyformának született", viszont a történelem során minden más emberi közösséget összehasonlítva az Európai társadalmak a leghosszabb ideje legmagasabb fejlettségű emberi közösség, miközben az USA - és pl. Ausztrália is - legnagyobb arányban európai bevándorlókból vált azzá, ami. Ugyanakkor, a magasabb intelligencia a túlszabályozott és akár nem kis mértékben korrupt, tisztességtelen, pénz és hatalom központú környezetben nem sokat ér. Az eredmény mindenhol látható.

tamastakacs
Автор

Az interjú nagyon hasonlított egy őszinte évértékelés paródiájára, ami így szólt: "Szépen vannak hibáink, de vannak eredmények is." Egy alkalmazott jövedelme ugyanis elsősorban attól függ, hogy a munkáltatója mennyire hajlandó megfizetni, és nem az intelligenciájától. Az államkasszát általában a legintelligensebb emberek szokták kiüríteni, hasonló a helyzet a nemzetközi korrupcióval. A pszichológus valószínűleg nem tudta, hogy Lenin hipotézisét alkalmazta, az "ucsity sza, ucsity sza, ucsity sza, (tanulni, tanulni, tanulni) ami arról a feltételezésről szólt, hogy a bűnözést a műveletlenség okozza. Lenin ezt akarta alkalmazni a bűnözés ellen, mint tudjuk, sikertelenül. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta, hogy nem mindenki azonos módon fog fel mindent. Ennek alapján például egy pedagógusnak két dologhoz kell értenie:
1. Ahhoz, amit oktat.
2. Ahhoz, akit oktat.
Az utóbbi feltétel az esetek többségében hiányzik, ezért a szokványos tömegoktatás nem alkalmazható mindenkire. Hogy ez ne tűnjön fel, kitalálják, hogy az illető gyerek gyengébb képességű, pedig csak másképp fogja fel ugyanazt, mint az átlag.

mikloshegedus
Автор

Érdekes mennyi mindennel nem tud mit kezdeni a tudomány bennünk (az aggyal).
Talán az inteligencia nem más mint több száz előző élet tapasztalata.
Van egy igen jó könyv:
Dr. Michael Newton,
Lelkünk útja I.
Rengeteg válasz van benne!

Köszönöm a nívós adást!

JohnSmith-ojeh
Автор

Érdekes előadás volt ..Néhány kijelentéssel nem tudok egyet érteni .--éspedig azért nem mert szélsőségesen determinizmus elveket hirdet Tény, hogy a genetikai örökletesség domináló szerepet játszik az ember intelligenciájában, de én nem zárom ki a környezeti hatások jelentőségét .Az evolúció és az öröklődés természetét együttes megvilágításban szeretem tekinteni .A determinizmus kizárja a fejlődés és fejleszthetőség lehetőségeit .Így jutott el az oktatás és a családi háttér hatásainak teljes eltörléséhez .Tapasztalatból tudom, hogy a kognitív folyamatok fejleszthetőek Ezért úgy gondolom, hogy az oktatásnak, a környezetnek döntő szerepe van az intellektuális képességek fejlődésében .Ha visszatérünk a középkori szemlélethez akkor egyeseket alacsonyrendűnek nyilvánítunk másokat uralkodásra születetteknek Az uralkodók pedig nem mindig intelligenciájukról voltak híresek .

gallovmagdolagallovmagdoln
Автор

Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabban úgy fogalmazható meg, mint az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen. Gondoltam, ide illesztem az intelligencia deffinicióját…. Nagyon tetszett a müsor

Az intelligenciát leginkább embereken tanulmányozzák, de állatokban és növényekben is megfigyelték. A gépek intelligenciáját mesterséges intelligenciának nevezik, amelyet rendszerint számítógépes rendszerekben alkalmaznak.

huszakzsoka
Автор

Ez megint nagyon érdekes volt! Hálás köszönet azért, hogy ilyen változatos a témakör, mégis minden egyes alany önmagában egyedülálló. Itt mindenki mond valamit!

rolingmonika
Автор

Köszönöm felemelő társalgás volt, nagyon tetszett, továbbra is fenntartom a véleményem, intelligenciát nem lehet tanulni, arra születni kell.

BENjamin
Автор

Nagyon jó, h végre valaki, nem is akárki, foglalkozik a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal (is) és felhívja ezek fontosságára a figyelmet!!!! 👏🏽 Az interjú pedig kifejezetten érdekes volt!! Köszönjük!! ☺️

vivienk.
Автор

1:06:06-tól tünemény a házaspár - és mennyire aktuális, követendő! Külön köszönet értük.

katalingomori
Автор

A téma tényleg nagyon jó! Ami Friderikusz úrat illeti, vagy nekem nagyon alacsony az IQ-m (ami pesze simán lehet), vagy neki nem sikerült igazán követnie a beszélgetést. A feljegyzéseiből néha olyan kérdéseket vett elő, aminek semmi köze nem volt az aktuálisan elmondottakhoz, máskor meg épp azelőtt lett megválaszolva, ráadásul volt amikor pont az ellenkezőjét foglalta össze utána, mint amit a Kutató állított. Láthatólag csak nagyon halvány fogalma volt arról, hogy éppen miről beszélt a Kutató úr az elmúlt percekben. Az megint más kérdés, hogy a Kutatú úrnak is picit többet kellett volna készülnie, hogy egyes üzeneteket érthetően átadjon. Néha háromszor is vissza kellett tekerni, hogy a dupla-tripla-sőt... csavarokkal szemléltetett állításokból kiderüljön számomra, hogy most valójában mit is állít pontosan (ez mondjuk a beszélgetés vége felé sokat javult). Fridi védelmére legyen mondva, ilyen ködös válaszok után lehet, hogy valós időben nekem is csak a könyv végéből korábban kimásolt végálítások alapján előre elkészített kérdéseimre futotta volna.

Ami pedi a "Meglepő megállapítások"-at illeti, én inkább azt írtam volna: "Tudományos megállapoítások", tekintve, hogy évtizedek óta (noha tényleg sokak által mégsem) ismert tartalomról szól a beszélgetés.

jozefsimand
Автор

Tisztelt Friderikusz Úr!
Gratulálok ismét Önnek, és Ujma Przemysław Péter, kutató-pszichológus Úrnak is!
Nagyon érdekes volt, érthető, és határtalan gondolkodásra sarkalja az agyamat.

Erika
Автор

Nagyon érdekes volt ez a beszélgetés, sok új információt kaptunk. Köszönöm mindkettőjüknek! 🙏🏻😍 A két fiatalnak csak gratulálni tudok! 👏

juditkardos
Автор

Minden ember, eloleny a tuleleshez szukseges valamilyen szintu intelligenciaval szuletik. A cel az kellene legyen, hogy minden emberbol az intelliganciajanak megfelelo maximumot kihozzuk

laszlomark
Автор

Nagyon érdekes volt, nagyon jó volt hallgatni. Szívesen vennék még folytatást a témában, mert erről a témáról nagyon keveset hallottam eddig. Köszönöm! <3

lebensky
Автор

Mensa tagként 4 saját gyerekem van, ráadásul tanár vagyok, tehát szegény…. A nemesi származásomról nem is beszélek … ( tele van ellentmondásokkal az egész “elmélet”…) ha pl. ez mindig is így volt, akkor most mi nagyon buták kell, hogy legyünk…

vajaiandrea
Автор

Tapasztalataim szerint az érzelmi intelligenciát EQ-t befolyásolja a környezet és a nevelés. Szívesen meghallgatnék ebben a témában is egy beszélgetést.

mariannvegh
Автор

Friderikusz úr zseniális volt. Kérdéseivel igyekezett a "talpára állítani" néhány állítását a kutatónak. A válaszok elgondolkodtatóak, ellentmondásosak, (nekem), és nem túl "szimpatikusak". Genetikai különbségek biztos léteznek a különböző etnikumok között, és biztos, hogy befolyással bírnak az "intelligenciára" is, de óvnám magunkat, az emberiséget attól, hogy ezen az alapon döntsünk az adott ember vagy csoport "ÉRTÉKÉRŐL", létezésének "hasznosságáról" a világban. Megszülettünk, élünk, vagyunk, és hogy hogy boldogulunk, az lehet, hogy az "intelligencia", aki kevésbé, arra ott van a "társadalom", mert az ember társadalmi lény is, nem csak szubjektum.

verahorvath
Автор

Nagyon érdekes téma volt! És! Mennyire csodálatos a két fiatal!👏🏼

istvanmagasdi
Автор

Hát egy kicsit úgy éreztem, hogy egyik mondatával üti a Nem is kevés esetben.

anvica
Автор

Nem valószínű, hogy Mészáros Lőrinc az intelligencia hányadosa miatt tart ott, ahol tart.

veronikanegrea