Fogadj el!

preview_player
Показать описание
Verset írta:
Bene László Krisztián

Előadja:
Tóth Mónika

Fogadj el!

Tudod én nem vagyok egy főnyeremény, s a szívem is sebes,
repedésekkel hasított, nem épp érdekes.
A testem és az arcom, amolyan átlagos,
a lelkemen a legtöbb ember, szimplán áttapos.
Sose volt rám büszke senki, s nincs is igen miért,
hisz nem tudok mit felmutatni, csak küzdök a semmiért.

De nagyon szeretnék megnyílni, s hogy tudd milyen vagyok,
szeretném, hogy belém láss, mielőtt meghalok.
Szeretném, hogy tudd, mit is érzek én,
s ha te is elmondanád, hidd el érteném.
Szeretném, hogy tudd, mi fáj olykor nekem,
s hogy miben lelek örömöt, s milyen az életem.
Hogy mi az ami bánt, s miért könnyezem,
s mi rejlik itt bennem, túl a könnyeken.

Nem vagyok egy főnyeremény, de neked adom magam,
hisz nélküled az életem, borús, és céltalan.
A tiéd ez a lélek, a tiéd mindenem,
s ha elfogadod tényleg, nem leszek nincstelen.
Odaadom magam, mert másnak nem való,
más kezében a szívem, lassulva elhaló.
Szeretném, hogy fogadj el, hogy szerethesselek,
s ha így se kellenék neked, inkább temessenek.

Többi verseim megtalálhatóak ezen az oldalon:
Рекомендации по теме
Комментарии
Автор

LELKEMIG ÉRINTŐ VÉGIG KÖNNYEZVE PILLANATOK GYÖNYÖRŰ ALKOTÀSA 🙏💔🫂🙏❤ LÉLEK HANGGAL ELŐADVA NAGYON MÉLTÓ HOZZÁ 🙏❤️ MINDEN ÉRTÉK BENNED VAN ÉRTÉKES LÉLEK EMBER ❤❤

editmolnarnehajdu
Автор

Nagyon sokan érzik ezt, Te hangot adtál neki!

istvannenemeth