Milyen problémákkal küzdenek a roma fiatalok? | ROMAKÉNT. Podcast

A ROMAKÉNT. podcastban több különböző területen alkotó és dolgozó romával beszélgetünk identitásukról, a világról alkotott véleményükről és szakmájukról. A beszélgetések célja, hogy bemutassa a magyarországi romák különböző értékrendjét, gondolatait, világlátásait.

Közösségi média oldalaink:

Romaversitas Alapítvány:

[vincilajtos]

A korhatár azért kerül egy alacsonyabb szintre a tankötelezettség felső korhatárában, hogy egyszerre minél kevesebb gyermek legyen a rendszerben. De persze az is ott van ebben, hogy nincsenek elegen az oktatásban dolgozók.
NOK-ra egyre kevesebbet költenek, hiszen például az SNI tanulókra sem koncentrálnak.
De persze oldja meg a szülő. Nincs megoldva azzal, hogy a szülőkre bízzák, hiszen sokszor nem csak, hogy a finanszírozás nincs meg a szülőknél, de többször az sem, hogy nem tudják merre induljanak el. Van, amikor a tanácsadás is elég lenne. Illetve a roma gyermekekkel különórán is másképpen bánnak. Meg ott van az is, hogy a szülőknek ez csak plusz stressz vagy felesleges dolog.
Általános iskolában egy cigány osztálytársam volt, aki kb. 6. osztályig egészen jó tanuló volt. Utána viszont éppen, hogy átment. Utólag derült ki számomra is, hogy ez a lány osztálytársamat nevelő szülők nevelték, akik köztiszteletben álltak, hiszen sok gyermeket neveltek fel. Nekünk akkor ez nem tűnt fel, illetve nem is érdekelt minket.
Szociológia előadásoknak sokszor semmi értelme nincs. Szinte minden szakon van kötelezően legalább egy félév szociológia, vagy éppen aminek nevezik, de annyira rosszak az előadások, hogy élvezhetetlen és az oktatóknak mintha kínzás lenne és így a hallgatóknak is. Bár én már a közoktatás alsóbb szintjeibe is bevinném átgondolt, újragondolt formában. Persze nem lehet minden oktató olyan, aki átélte amiről tudást ad át, de lehetne több vendégelőadót hívni. Bevezetés a szociológiába... Ezt ahány képzés, annyi helyen volt, mint előadás. Ugyanaz kb szóról szóra. Semmi aktualizálás, pedig az is sokat segítene.
Szegregáció mindenhol van Magyarországon, még ott is, ahol ez nincs kimondva. Ritka az olyan település, ahol legalább ne a település utolsó utcája lenne a szegregátum. Papíron minden jobban néz ki. Példa Nyíregyháza, több szegregátumot összevontak egy még nagyobbá, ami már amúgy is jelen volt: Guszev. Nyíregyházán nőttem fel. Ott a Guszev a nyócker, a gettó. Pedig mikor szociálpedagógusnak tanultam, több alkalmam volt jelen lenni a közösség életében és nekem is voltak előítéleteim. Volt, ami beigazolódott, de több volt az aha-élmény. Csak többet kéne foglalkozni ezzel is.
Meg kéne láttatni az emberekkel a pozitívumokat is. Mert a média sokszor csak a negatívan mutatja illetve erősíti fel.
Befogadás is sajnos sokszor csak papíron létezik. Bár remélem egy fecske mégis csak csinál nyarat. Pedig milyen jó lenne olyan programokat összeállítani, amelynek a középpontjában a társadalmi befogadás áll.
Ti lehetnétek példák is 😊