Ta pedia tis Aminas- (O makedon)-Xarchakos/Gkatsos (1980) - A Rózsafa/magyar szöveg: Pozsgai Márta

(Τα παιδιά της Άμυνας)
"Ta pedia tis Aminas" eredetileg" O makedon" görög népzene, zenéjét feldolgozta 1980-ban Stavros Xarchakos szövegét Nikos Gkatsos írta.
Magyar szöveg: Pozsgai Márta - Ethno Sanzon live 2019-05-04
Singer: Igonda Anna - Violin: Pozsgai Márta - Bass: Major Kata -Accordeon: Batta Gábor - Cajon: Vincze Gyula(+) - Guitar: Demjan Zsolt - Buzuki: zeys – Angelidis Vasilis
Cameraman: Hermann Péter

Ta pedia tis Aminas- eredetileg , o makedon - szövege, a díjnyertes görög filmhez, a "Rembetiko”-hoz készült (Rendezte: Costas Ferris,1983/szöveg: Gkatsos/ . A film eseménye 1919-ben történik! A dal, szövegében lerántja a leplet az aktuális uralomról és élteti a maga egyszerű valóját s bár tudja, hogy milyen álarcok, stiklik, vannak fent, de marad inkább alul az egyszeri néppel és, köszi nem kér semmit a fentből, hiszen nemsokára úgyis elűzik azt, mert egyenlőség idejét hozza a remélt változás „θα μάς φέρουν την ισότης”.
Az izraeli változatot később (1987), görög-zsidó származású buzukis, Yehuda Poliker és Arik Einstein adta elő a "Rembetiko" film hangszerelése nyomán. Ezt a szöveget, Eli Mohar dalszövegíró írta. A dalnak ez a változata egyfajta propaganda felhívás-csábítás az új - óhazába való visszatérés örömének. Arra buzdít, hogy örvendezzünk és minél többen töltsük meg ezt az új országot, azaz Izraelt.
Mind a görög, mind az izraeli változatban, a zene szövege egyfajta felhívásként jelenik meg, akár forradalmi eszközökkel vívjuk ki ezt (görög), akár az új hazába való egyesülés értelmében (izraeli).

A magyar változatban Pozsgai Márta „Rózsafája” is ezt a gondolatot-felhívást tükrözi, melyben, a „Rózsafa” egyfajta metafora, ami a Föld szimbóluma egyben , ahol „ezer illat és virág” él együtt szeretetben, békességben, elfogadásban. A társadalom sokszínűségének, ennek az együttélés-érzés örömének felismerése felé vezet minket, ami az egymás mellett élés, ill. emberi mivoltunk egyenlőség felé való „terelődés” útját választotta szövegében úgy, hogy a sokszínűség csak akkor tartható, ha „Csakis együtt voltak szépek, együtt adtak teljességet, egy-egy szín és egy-egy illat elillant, ha külön állt”. A szöveget egyfajta modern társadalomkritikaként is értelmezhetjük, ami egyébként is aktuális mai világunkra, hiszen éppen a széthasadó társadalmunk, a szélsőségek mentén egyre jobban a többfelé-többféle szakadás felé sodródik, akár száz évvel ezelőtt. Talán az együtt dalolás a kiút?! zeys - Angelidis Vasilis