Hogyan vezet Isten? – Meghátrálás helyett állhatatosság – 2021. 06. 20.

Szerző: Baranyai Zsolt
Felolvassa: Horváth Virág
Alapige: Zsidók 10,36-39

„Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret: »Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.« De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”

Azzal bizonyára mindannyian egyetértünk, hogy az állhatatosság fontos jellemvonás, különösen az Istenhez való ragaszkodásunkban. Az egyszerű fordítású Biblia e szakasz környékén a „türelmes”, „kitartó”, „bátor” jelzőket használja – alighanem ezek fontosságával sem vitatkoznánk. Komoly csapda ugyanakkor, hogy ezek mind kétélű tulajdonságok: lehetünk türelmesek, kitartók és állhatatosak Isten akarata beteljesítése során is, de lehetünk azok a saját emberi makacsságunkhoz való ragaszkodás során is.

Jó lenne, ha mindig biztosak lehetnénk abban, hogy Istent követve gyakoroljuk épp az állhatatosság erényét, és nem a magunk feje után. Remek lenne, ha létezne valamilyen fix recept arra, hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy a jó utat járjuk-e épp: de ilyen, akárcsak általában, úgy ez esetben sincs. Nem számíthatunk arra, hogy majd megkérdezünk egy testvért, akinek bízunk a hitében, és ő majd minden kétséget kizáróan meg tudja mondani, hogy épp a helyes útban vagyunk-e állhatatosak. Nem elég felcsapni a konkordanciát, mint a négyjegyű függvénytáblázatot, és keresni egy igehelyet, ami majd útba igazít.

Egy forrásunk van csak ahhoz, hogy eligazodjunk a lelkünk dolgaiban: a Szentlélek, akit Isten minden gyengeségünk ellenére is megadott nekünk. Nem azért, mert megérdemeljük, hanem azért, mert végtelenül kegyelmes, és mert végtelenül szeret minket. A Lélek persze használhatja az Igét, használhatja testvéreinket, sőt, igazából használhat bármit ahhoz, hogy segítsen nekünk boldogulni a különböző kételyeinkkel, így abban is, hogy helyes dolgokban vagyunk-e állhatatosak. Bízzunk Istenben őszinte, teljesen rá hagyatkozó hittel, és kérjük, hogy Lelke által vezessen minket az életünkben.

Vizsgáljuk meg, hogy van-e olyan területe az életünknek, amiben inkább csak keményfejűek vagyunk, mintsem állhatatosak. És ugyanígy vizsgáljuk meg azt is, van-e olyan, amiben könnyen meghátrálunk, amiben nem cselekedjük úgy Isten akaratát, mint ahogy azt Ő várná tőlünk. Kérjük Istent, hogy mutasson rá ezekre a hiányosságokra, és adjon erőt a helyreálláshoz!