Kisfaludy György-2016.03.24._2.rész

Ezek a filmek nem tükrözik a tudomány mai állását!
Itt minden a holnapról és a távolról szól.
Kérdezzetek bátran, gondolkodjunk együtt!

[paleogeneration]

Akkor a spagetti hidakat stabilabbá lehetne tenni, ha sztatikusan fel lennének töltve és el lennének szigetelve a földtől. Micsoda előnyt jelentene ez a tudás egy spagettihíd versenyen. Végre egy gyakorlati alkalmazás :)

[imremester]

Tisztelt Kisfaludy Úr!

1. Előadásán szóba került az idő. Erre pont jó hasonlatot nem tudok mondani, de talán, ha mint egy közeget kéne elképzelni, az lehet a legközelebbi. Nem gáz, nem folyadék... egy hígabb teljesen megfoghatatlan nem anyagi jellegű dolog. Laikusoknak azt lehetne mondani hogy egy híg gázt képzeljenek el, és így el tudnak indulni az idő jó elképzelésének az útján. Amint előrehaladnak, utána már tudják, hogy nem jó a gáz kifejezés, csak nincs jobb hasonlat.

2. Fénysebesség levegőben és vízben. A fény a saját törvényszerűségeinek megfelelően halad a téridőben. De a téridőnek van egy sűrűsége. Ez arra a haladási pontra jellemző lokális idősűrűség. Minél sűrűbb a közeg, annál lassabb a haladás. Rendkívül egyszerű a magyarázat: több időre van szüksége a sűrűbb közegben történő haladáshoz. Igazából ez önmagát magyarázza. De hát a sűrűbb közeg, az a több idő. Legalábbis egységnyi térfogaton nézve. Vagyis a fény fénysebességgel halad mindig, nem is tud más sebességgel haladni. Mivel Elmondásaiból tudjuk, hogy az anyagi részecskéket idő alkotja, ezért nem meglepő, hogy a sűrűbb anyagban több az idő is. Mivel az üveg sokkal nagyobb tömegsűrűségű, mint a levegő, ezért több benne az idő. Nem kell hozzá sok ész, hogy rájöjjünk, az üvegben a nagyobb idősűrűség miatt lassabb a fény haladási sebessége. Nyilván nem lehet kizárólag egy anyag tömegsűrűségével arányosítani a benne haladó fény sebességét, számolni kell még pl azzal is, hogy milyen közel halad el a fénykvantum abban az anyagban az atommaghoz. Az atommagnál nyilván sűrűbb az idő. Tehát akár az is előfordulhat, hogy egy víznél sűrűbb anyagban gyorsabban halad a fény, mert nagyobb távolságra halad el az atommagtól.

3. Fénysebesség szerintem nem teljesen állandó más szempontból sem. A téridő keletkezési középpontjától haladva "el" irányba mindenképpen hígulnia kell a téridőnek. Ez az időhígulás gyorsuló fénysebességet is eredményez.
Azon kívül, hogy gyorsuló világot, illetve gyorsulva táguló világot tapasztalhatunk. ennek az okát a sötét fizikusok sötét energiával magyarázzák. A téridő nem hígulhat a mi szempontunkból bármeddig, mert egy értéket átlépve már nem tudnak megmaradni az anyagi részecskék. Talán a rádióaktív bomlásnak és felezési jelenségeknek is ez valamilyen alap oka.

4. A téridő ismétlődési frekvenciájának valamennyire összhangban kell lennie a az anyag építő elemeinek a méretével. Azon gondolkozom, hogy egy téridő ciklus alatt a teljes neutronnak fel kell tudnia épülnie vagy nem? Vagy több téridő ciklusnak kell lefutnia egy neutron teljes megépüléséig? Erre tud válaszolni? Teleportációhoz illetve térugráshoz kellene ezeket tudni. Ugyanis szerintem nem csak úgy lehet teleportálni, ahogy Ön tanítja, hogy a nem tér-nem időn keresztül. Van egy sokkal egyszerűbb megoldás is, ehhez kéne tudnom ezt. Gondolom a neutron közepéből kiindulva a legkülső felületig épül fel a neutron, mint egy nagyon sokfelé ágazó fa, aminek csak az ágainak a legvégén vannak a levelek. Ez a levélrésznél van egyedül megfoghatósági jelenség. Ez pedig arra az időellentmondásra vezethető vissza, amit Ön mond. De én ezt másképpen képzelem el. Ezen a felületen valamiért egy nagy sebességgel kifelé - el irányba haladó vonzás jelenség van. És ez annyira el irányba söpör, hogy nem tud semmi fénynél nagyobb anyagi részecske azon áthaladni. Kicsit hasonlít a jelenség arra, mint amikor két taszítóra tett mágnest egymáshoz közelítünk, de az egyiken van egy fémlat. Elsőre taszítják egymást, de egy távolság alatt már egymás taszító erejét legyőzi a vas vonzó ereje. Persze ez nem egy tökéletes hasonlat, de aki ezt a jelenséget tapasztalta, tudja mire gondolok.

[paleogeneration]

Az "isa" filippínó nyelven "egy"-et jelent.

[imremester]

Holdraszállás:
Szerintem már a rendkívül buta embereken kívül mindenki tudja a Földön, hogy az USA magára robbantotta a tornyait. De mi a helyzet a holdra szállással? Most találtam egy oldalt:

Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy melyik oldalán szálltak le a Holdnak? Ami felénk néz vagy a másik oldalán - amit mi nem láthatunk?
Ha a felénk néző oldalán akkor 100% - hogy valós volt a holdraszállás, mert akkor minden amatőr csillagász láthatja a leszállás nyomait. És 1969ben nem a kutatás volt a cél, hanem, hogy "meg tudjuk csinálni" megmutatása. Tehát ha a Föld lakóinak kell megmutatni valamit, akkor azt ellenőrizhetően kell tenni.
Ha pedig hazudni akar valaki valamit, akkor azt nem ellenőrizhetően logikus megtenni.