filmov
tv
Katona Bálint * Hallgat a csend

Показать описание
Hallgat a csend
Zeneszerző: Pavel Ruzhitsky
Szövegíró, dalmondó és videó: Katona Bálint
Kevés a szó, hogy szebb legyen az élet,
kevés a jó, hogy vidámak legyünk,
hasztalan hívsz, a kijáratom nem lelem,
hasztalan hívsz, nem ér utol a szó.
Hallgat a csend, az igaz szavunk mind megremeg,
fárad a test, már közeleg az est.
Elszállt a nyár, a sárga levelek lehulltak,
hervad az ősz, nyakunkon a tél,
borús az ég, és komorak a fellegek,
borús a nép, nem vigasztalható,
hasztalan hívsz, már nem lehetek sosem veled,
hideg a szív, alszik a képzelet.
Arcodat rég láttam már, elveszett az a nyár,
fűtöd testeddel szobádat, elszunnyad a vágy,
csupán a csend ölel át, halvány fényben szobád,
csupán egy borús dalt visz feléd a szél,
szívünk is kihűlt talán, és nem tombol bennünk a vágy,
látod: rideg és komor a tél, mert elmentél.
Kevés a szó, hogy szebb legyen az élet,
kevés a jó, hogy vidámak legyünk,
hasztalan hívsz, a kijáratom nem lelem,
hasztalan hívsz, nem ér utol a szó.
Hallgat a csend, az igaz szavunk megremeg,
fárad a test, már közeleg az est.
Elszállt a nyár, a sárga levelek lehulltak,
hervad az ősz, nyakunkon a tél,
borús az ég, és komorak a fellegek,
borús a nép, nem vigasztalható,
hasztalan hívsz, már nem lehetek ott veled,
bús a szív, és itt van a tél,
csupán a dalt viszi, messze a szél.
Zeneszerző: Pavel Ruzhitsky
Szövegíró, dalmondó és videó: Katona Bálint
Kevés a szó, hogy szebb legyen az élet,
kevés a jó, hogy vidámak legyünk,
hasztalan hívsz, a kijáratom nem lelem,
hasztalan hívsz, nem ér utol a szó.
Hallgat a csend, az igaz szavunk mind megremeg,
fárad a test, már közeleg az est.
Elszállt a nyár, a sárga levelek lehulltak,
hervad az ősz, nyakunkon a tél,
borús az ég, és komorak a fellegek,
borús a nép, nem vigasztalható,
hasztalan hívsz, már nem lehetek sosem veled,
hideg a szív, alszik a képzelet.
Arcodat rég láttam már, elveszett az a nyár,
fűtöd testeddel szobádat, elszunnyad a vágy,
csupán a csend ölel át, halvány fényben szobád,
csupán egy borús dalt visz feléd a szél,
szívünk is kihűlt talán, és nem tombol bennünk a vágy,
látod: rideg és komor a tél, mert elmentél.
Kevés a szó, hogy szebb legyen az élet,
kevés a jó, hogy vidámak legyünk,
hasztalan hívsz, a kijáratom nem lelem,
hasztalan hívsz, nem ér utol a szó.
Hallgat a csend, az igaz szavunk megremeg,
fárad a test, már közeleg az est.
Elszállt a nyár, a sárga levelek lehulltak,
hervad az ősz, nyakunkon a tél,
borús az ég, és komorak a fellegek,
borús a nép, nem vigasztalható,
hasztalan hívsz, már nem lehetek ott veled,
bús a szív, és itt van a tél,
csupán a dalt viszi, messze a szél.
Комментарии