2022 11 18 József Attila minikonferencia 2 rész

Művészet és pszichoanalízis
„az ösztön meg az ész”

Lélek, sors, költészet – József Attila és a pszichoanalízis című minikonferenciájára
Időpont: 2022. november 18. (péntek) 16:00 -tól
Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István u. 26.)

Program
16:00–16:10 Köszöntő
A mélylélektani érdeklődés szemléleti-gondolati következményei
Szekcióvezető: TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész

16:10–16:30: TVERDOTA GYÖRGY irodalomtörténész
A kezdet – József Attila találkozása a pszichoanalízissel
16:30–16:50: BÓKAY ANTAL irodalomtörténész
Prózai elméleti írások pszichoanalitikus vonatkozások
16:50–17:10: Veres András irodalomtörténész
Múltidézés vagy múltteremtés
17:10–17:30 Hozzászólások, vita
17:30–18:00 szünet

A terápiától az alkotásig
Szekcióvezető: BÓKAY ANTAL irodalomtörénész
18:00–18:20 DANICS ZOLTÁN pszichiáter, pszichoanalitikus
Költő a diványon – József Attila és analitikusai
18:20–18:40 SÁRKÖZI ÉVA irodalomtörténész
Verstan és versírás – Keletkezéstörténet és értelmezések
18:40–19:00 TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész
K betűkkel szól keményen? „Nyelvi anyajegyek” a Klárisok c. költeményben
19:00–19:20 PÉNZES ISTVÁN pszichológus, pszichoanalitikus kanditátus
Költői képek és álomképek – az énkeresés rétegei
19:20–19:40 Hozzászólások, vita
19:40–19:50 Zárszó
Közreműködik: ŐZE ÁRON színművész
Sorozatszerkesztő: TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész
*
Ajánló
„Az ösztön meg az ész”
Lélek, sors, költészet – József Attila és a pszichoanalízis
Minikonferencia
a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság tagjai és
meghívott előadók részvételével

József Attila a magyar irodalmi modernség korának egyik legnagyobb költője és a magyarországi pszichoanalízis egyik leghíresebb páciense volt.
Modernség nem termelődik korszerű, a 19. századi gondolkodást túlhaladó emberkép nélkül. Az új emberkép egyik előállítója a freudi pszichoanalízis volt. A költő kapcsolata a mélylélektannal nem egyszerű eszmetörténeti kérdés, amely alakulhatott volna másképpen is, hanem szükségszerű szembenézés az emberi személyiségről való gondolkodás legújabb fejleményeivel.
A kérdés kutatásának szinte kalandregénybe illő korábbi fejezetei (a vizsgálódás tilalma, a freudi befolyás szóba hozásának merész, nem kockázatmentes alkalmai, a költő pszichoanalitikus vallomásainak hozzáférhetővé tétele a közönség számára, és az ezzel szembeni vehemens fellépések, a mélylélektani megközelítések dömpingje, stb.) után a kutatás nyugodtabb vizekre érkezett. Jól láthatóvá váltak azok a területek, amelyek túlreprezentáltak, és azok is, amelyek homályban maradtak, s további intenzív kutatásokat igényelnek.

A konferencia ezeknek a tanulságoknak a birtokában, egyszerre folytatva a korábbi kezdeményezéseket – például gyakorló pszichoanalitikusok bevonásával a költő terápiáinak mérlegre tételét – és új szempontokat érvényesítve – mint például a költői gyakorlatnak a freudi nyelvfelfogással történő szembesítése– teszi közzé a kutatás újabb lépései során elért eredményeket.
A konferencia – a Művészet és pszichoanalízis-sorozat hagyományaihoz híven – nemcsak a szakembereket szólítja meg, hanem az érdeklődő nagyközönség reflexióira is számot tart.