filmov
tv
Szegedi Hírek Az igazságtalanság ellen tüntettek 2018.01.19.

Показать описание
„Semmit rólunk nélkülünk! Semmit Rólunk nélkülünk!
Semmit rólunk, nélkülünk – skandálták a résztvevők a Dugonics téren azon a tüntetésen, amely a január 19-re a Kossuth térre szervezett országos diák-demonstrációhoz kapcsolódott. Az oktatási rendszer igazságtalanságain szeretnének változtatni a fiatalok, akikkel az ellenzéki pártok és más civil szervezetek is egyetértenek. Az Oktatói Hálózat Szegedi csoportja nevében Balog József, az egyetem egyik oktatója arról beszélt, hogy a tankötelesség leszállítása 16 éves korra, tudatos politikai eszköz.
Balog József, az Oktatói Hálózat Szeged tagja:
„Azért, hogy az integrálatlan iskolákat fent lehessen tartani, azért hogy gettóba lehessen szorítani a cigányságot, azért hogy gettóba lehessen terelni a szegénységet, azért hogy gettóba lehessen tartani, azzal, hogy a társadalmi mobilizáció megállt az elmúlt 10-15 évben Magyarországon.”
Egy 2014-ben érettségizett fiatalember szintén megerősítette a társadalmi mozgások lehetőségének hiányát. Szerinte sincs ma esélyegyenlőség, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egyetemen tanuljanak tovább.
Kiri Tamás:
„25-en voltunk az osztályban, abból 17-en elmentek dolgozni az érettségi után vagy pedig elmentek OKJ-s képzésre, öten elmentek külföldre, hárman pedig elmentünk egyetemre, csak három ember."
A szervezők nevében Tarnay Kristóf olvasta fel azt a 14 pontot, amiben szeretnének változásokat elérni.
Tarnay Kristóf Ábel, kommunikációs koordinátor, Független
Diákparlament:
„Rögzítsék a maximális heti óraszámot 30 órában a középiskolákban és 25 órában az általános iskolákban!”
A diákok túlterheltségére panaszkodott az egyik demonstráló középiskolás is.
Vecsernyés Dzsenifer:
„Két év alatt tanulják meg most már a diákok azt, amit én pl. négy év alatt tanulok meg, hatalmas nagy óraszámokkal. 41-40 órák vannak egy héten és akkor még nem beszélünk arról, hogy ezek a diákok majd egyszer egyetemre akarnak menni, ahova ugye kell az emelt szintű érettségi, amire persze plusz órák kellenek, nincs idő sportolni, semmire, csak tanuljunk és ezt nem tartom normálisnak.”
Tarnay Kristóf szerint a mai fiatalok bátrak és ki mernek állni az őket érintő ügyekben, annak ellenére, hogy az ellenérdekelt felek közvetett vagy közvetlen módon próbálják őket ettől eltántorítani.
Tarnay Kristóf Ábel, kommunikációs koordinátor, Független
Diákparlament:
„Sajnos olyat tudok mondani, hogy a szülő közszférában dolgozik és azt mondta, hogy az ő főnöke azt mondta, hogy nem szeretné. Na most ez egy nagyon nagy baj, mert demokráciában ilyent nem lehet. A másik, hogy tudunk olyanról, hogy egy igazgató még a budapesti Edukáció Felsőoktatási Kiállításra sem engedte el a diákokat és nem fogadja el teljesen jogszerűtlenül az igazolást azért, hogy ne jöjjenek el tüntetni, ez is teljesen jogsértő és ilyet abszolúte nem lehet, ez egy sor alapjogot sért.”
A szegedi demonstráció végén a résztvevők a jövő szót formázták meg élő láncként ezzel is utalva arra, hogy a jelen iskolája határozza meg a jövő társadalmát.
Semmit rólunk, nélkülünk – skandálták a résztvevők a Dugonics téren azon a tüntetésen, amely a január 19-re a Kossuth térre szervezett országos diák-demonstrációhoz kapcsolódott. Az oktatási rendszer igazságtalanságain szeretnének változtatni a fiatalok, akikkel az ellenzéki pártok és más civil szervezetek is egyetértenek. Az Oktatói Hálózat Szegedi csoportja nevében Balog József, az egyetem egyik oktatója arról beszélt, hogy a tankötelesség leszállítása 16 éves korra, tudatos politikai eszköz.
Balog József, az Oktatói Hálózat Szeged tagja:
„Azért, hogy az integrálatlan iskolákat fent lehessen tartani, azért hogy gettóba lehessen szorítani a cigányságot, azért hogy gettóba lehessen terelni a szegénységet, azért hogy gettóba lehessen tartani, azzal, hogy a társadalmi mobilizáció megállt az elmúlt 10-15 évben Magyarországon.”
Egy 2014-ben érettségizett fiatalember szintén megerősítette a társadalmi mozgások lehetőségének hiányát. Szerinte sincs ma esélyegyenlőség, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egyetemen tanuljanak tovább.
Kiri Tamás:
„25-en voltunk az osztályban, abból 17-en elmentek dolgozni az érettségi után vagy pedig elmentek OKJ-s képzésre, öten elmentek külföldre, hárman pedig elmentünk egyetemre, csak három ember."
A szervezők nevében Tarnay Kristóf olvasta fel azt a 14 pontot, amiben szeretnének változásokat elérni.
Tarnay Kristóf Ábel, kommunikációs koordinátor, Független
Diákparlament:
„Rögzítsék a maximális heti óraszámot 30 órában a középiskolákban és 25 órában az általános iskolákban!”
A diákok túlterheltségére panaszkodott az egyik demonstráló középiskolás is.
Vecsernyés Dzsenifer:
„Két év alatt tanulják meg most már a diákok azt, amit én pl. négy év alatt tanulok meg, hatalmas nagy óraszámokkal. 41-40 órák vannak egy héten és akkor még nem beszélünk arról, hogy ezek a diákok majd egyszer egyetemre akarnak menni, ahova ugye kell az emelt szintű érettségi, amire persze plusz órák kellenek, nincs idő sportolni, semmire, csak tanuljunk és ezt nem tartom normálisnak.”
Tarnay Kristóf szerint a mai fiatalok bátrak és ki mernek állni az őket érintő ügyekben, annak ellenére, hogy az ellenérdekelt felek közvetett vagy közvetlen módon próbálják őket ettől eltántorítani.
Tarnay Kristóf Ábel, kommunikációs koordinátor, Független
Diákparlament:
„Sajnos olyat tudok mondani, hogy a szülő közszférában dolgozik és azt mondta, hogy az ő főnöke azt mondta, hogy nem szeretné. Na most ez egy nagyon nagy baj, mert demokráciában ilyent nem lehet. A másik, hogy tudunk olyanról, hogy egy igazgató még a budapesti Edukáció Felsőoktatási Kiállításra sem engedte el a diákokat és nem fogadja el teljesen jogszerűtlenül az igazolást azért, hogy ne jöjjenek el tüntetni, ez is teljesen jogsértő és ilyet abszolúte nem lehet, ez egy sor alapjogot sért.”
A szegedi demonstráció végén a résztvevők a jövő szót formázták meg élő láncként ezzel is utalva arra, hogy a jelen iskolája határozza meg a jövő társadalmát.