Pál Tamás - A minden lehetőség mezeje

Tudtad-e, hogy amit a világról és magadról valóságosnak hiszel, az nem más, mint egy nagyon hatásos illúzió? Mások gondolatai, véleményei, sőt, dogmái a világról és rólad, amelyeket te ötéves korodig elhittél, belsővé tettél, és ma meg vagy róla győződve, hogy ismered a világot és magadat. Mi volna akkor, ha képes lennél kilátni ebből a börtönből, és meglátni azt a végtelen lényt, aki vagy valójában? Mi lenne, ha adnál egy esélyt magadnak arra, hogy meglásd, a Minden Lehetőség Mezeje erejével bármit meg tudsz teremteni, amire csak vágysz? Tippeket és trükköket hallhatsz arra nézve, hogy miként használhatod az Univerzumot úgy, hogy beteljesítő legyen az életed.

Pál Tamás íróval, spirituális tanítóval beszélget Berente Tímea, a Közéleti Kávéház háziasszonya.

[disobey]

A meditáción kívül minden más felesleges. Mivel maga a tudat hozza létre a testet, így felesleges magával a testtel foglalkozni. Elég a tudatot tágítani. De a meditáción belül is csak az a jó, ami technika nélküli. Tehát amikor nem gondolatra, nem mantrára, nem valamire viszed a figyelmed, hanem a semmire. De igazából erre csak az képes, aki már nagyon szenved, és a szenvedése nyomán rákényszerül megtanulni, hogy irányítsa a figyelmét a semmibe. Ezért van az, hogy csak azok világosodnak meg, akik szörnyen szenvednek. Ha nem szenvedsz eléggé, akkor szinte biztos, hogy nem fogsz megvilágosodni. Az egészben az a vicc, hogy mindenki mindig azt hiszi, hogy ő már megvilágosodott. Bármilyen tudatszinten vagy, úgy hiszed, hogy annál már nincs feljebb, mert nem látsz felfelé, csak lefelé. Ilyenkor csak meg kell vizsgálni a fájdalmaidat. Ha ér bármilyen fájdalom vagy szenvedés, akkor még mindig az elme rabja vagy.