Az Idő Születése: Miért létezik egyáltalán?

Az idő egy illúzió? Amit eddig hittél, lehet, hogy tévedés!🤯⏳ Mi az idő valójában? Egy folyamatosan áramló folyamat vagy csupán az emberi elme trükkje? Ebben a videóban mélyre ásunk az idő rejtélyében, és olyan kérdéseket boncolgatunk, amelyek örökre megváltoztathatják a világról alkotott képed! 🌌

🚀 Megismerheted:
🔹 Miért állíthatta Einstein, hogy az idő relatív?
🔹 Hogyan befolyásolja az időt a gravitáció és a sebesség?
🔹 Lehet-e, hogy az idő egyszerűen megszűnik létezni?
🔹 Miért emlékszünk a múltra, de nem látunk a jövőbe?

💡 Ha szereted a mély, elgondolkodtató témákat, ez a videó neked szól! Ne hagyd ki – kattints a lejátszásra és fedezd fel az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét! 🌠

📩 Szólj hozzá! Mit gondolsz, létezik-e az idő, vagy csak az emberi tudat hozza létre? Írd meg a véleményed kommentben! 👇

🔥 Támogasd a csatornát! Csatlakozz a csatornatagsághoz, hogy elsőként értesülj a prémium tartalmakról és exkluzív bónuszokról! 💎

📢 Ne felejts el feliratkozni! Kattints a 🔔 harang ikonra, hogy mindig értesülj a legfrissebb videókról!
---
📌 #Idő #Tudomány #Filozófia #Relativitáselmélet #Kvantumfizika #Időutazás #Einstein #AzIdőNyila #Fizika #Elgondolkodtató #NetTanar #NetTanár #NetTanarPodCast #NetTanárPodCast

[imreroberto]

Ha mindenütt vagy egyszerre, mert érzed tapasztalod a világ mindenséget, idő,és térhatás nélkül, akkor az idő mint fogalom nem létezik, nincs, ma,holnap,tegnap,a létezés időtlen, se eleje, sem vége.Fizikai értelemben véges életet élünk meg, ezért a múlását mi emberek tagoljuk, hozzuk be világunkba, véges, az élet, véges a tudás, véges a szeretet, véges a cselekedet, minden véges .Ezért számodra elképzelhetetlen a végtelen tudás, a végtelen szeretet, a végtelen létezés amelyhez nem kell naptár . Csupán a testetlen Én tudat, amivel egyszerre vagy mindenhol pedig a világ egyetem bejárhatatlan fizikai állapotban .Ezért csak lelki síkon, szellemed által éled meg mindezt .Szerencsés tudatos belső figyeléssel megélheted mindezt magad is, ahogy azt sokan már megélték ( akárcsak magam is ), mindezt tudatosan újra, és újra átakarjuk élni, mert csak ebben a fajta létben ismerjük meg a szenvedés mentes tudást, és boldogságot .hogy miért kerülünk folyton ide vissza ❔ Nem tudni, de nem örülünk ennek, ezért aztán amig lehet folyton vissza mennénk, és megyünk is valamilyen varázslatos módon.Ott ismeretlen a fájdalom, a szenvedés, viszont rád szakad a végtelen tudás, szeretet, a létezés érzése mindenütt .Mna ezeket kéne elemezgetni a főldi valóság helyett, ami érdektelenné válik minden ami ide kőt, ahol megélhetünk mindent ami méltatlan, de mégis ragaszkodnak ehhez a primitív életformához, nem tudnak élni nélküle, pedig minden pillanata szenvedés, mégha vagy olyan szerencsés is , aki rendelkezel, minden földi jóval

[jenohrasko]

Az Idő ugyanolyan kvantum térben létezik, jelenik meg, mint bármely más létező dolog. Minden létező dolog a rá jellemző határokon belül, a rá ható N számú tényező vektorösszege által meghatározott pillanatnyi helyzet és érték állapotban van. Mivel azonban az Univerzumot alkotó egyes elemek egymáshoz viszonyítva más és más idősíkon léteznek, illetve az egyes elemek önmagukban is több Idősíkon léteznek (ezért tudnak egymással kapcsolatba, ok-okozati rendszerbe kerülni), az Idő is kvantum teret alkot. Az Idő pillanatnyi állapotára, helyzetére - mint minden másra - N számú tényező tényező hat, így szintén kvantum teret alkot.
Minden létező dolog (legyen az ismert energia vagy anyag) Gaus-görbével jellemezhető, a létezése kezdetétől, annak végéig. Minden lézető alkotóelem egymásra hatva N számú folyamatot, egyben adott információval, ergo hatással bíró tényezőt is jelent, amelyek az adott pillanatban, a rájuk ható tényezők vektorösszegének megfelelő optimális állapotra törekszenek, a rájuk jellemző ("élet")folyamatban.
Ez a Hraskó-féle térelmélet, amely alapja a Nagy Egyetemes Elméletnek.
Ez az elmélet ugyanolyan módon alkalmazható egy szubatomi részecskére, ahogy Einstein relativitás elméletére, a gravitáció, vagy egy galaxishalmaz létezésére, működésére. Gondoljunk csak a Földön maradt embert, és a fénysebességgel utazót jellemző Időre. Ez önmagában két Idővonal, ami matematikailag egymás között egy síkot alkot. N számú egymással összefüggő sík pedig teret.
Az Univerzum létezése kapcsán valójában nem az az igazi kérdés, hogy az energia hogyan alakul át részecskévé. Az energia ugyanis az "élete" végén, a rá jellemző Gaus görbe végpontján elveszíti a rá jellemző kvantum térben való létét, és megszűnik létezni, átalakul. Ahogy a halálunk után mi is. A valódi probléma ott van, az Univerzum születését milyen N számú tényező váltotta ki (ergo mennyivel nagyobb a "Világ"), és az Univerzum megszűnése után milyen párhuzamos folyamatok részévé fog válni. Úgy, ahogy elmúlása után minden más létező dolog.
...és íme elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol létjogosultsága van az úgynevezett "sötét anyagnak" és "sötét energiának", amely a jelenleg ismert anyagi létező világon túl van, nagy eséllyel egy újabb dimenzióban.
Nos, ha valakinek kétsége van, akkor gondolja át, illessze bele bármely létező folyamatba, és rájön, a Hraskó-féle térelmélet alkalmas bármely folyamat meghatározásához. A nehézséget egy dolog okozza: a hiányos adattárunk, ismeretünk, a Világot meghatározó N számú tényezőről, és azok egymásra gyakorolt hatásáról. Így nehézséget okoz a mehgatározó vektorösszeg megállapítása.
A "nyúl ürege" kicsit nagyobb, mint eddig gondoltuk!

[SmokeandShisha]

Sokan félreértik az ikerparadoxon lényegét. Az igazi ellentmondás nem abban rejlik, hogy a fénysebesség közeli sebességgel utazó iker fiatalabbként tér vissza – hiszen ez Einstein speciális relativitáselméletének egyenes következménye –, hanem abban, hogy hogyan lehet egyáltalán eldönteni, melyikük lesz a fiatalabb.
Mivel a sebesség nem skaláris, hanem vektoros mennyiség, elvileg mindkét iker hivatkozhatna arra, hogy a másik mozgott hozzá képest. Ha az űrhajós például fél fénysebességgel távolodik a Földtől, ugyanilyen joggal mondhatnánk, hogy a Földön maradt iker távolodik az űrhajóstól fél fénysebességgel. Ez az a pont, ahol a paradoxon felmerül: mi dönti el, hogy végül az űrhajós lesz a fiatalabb?
A feloldás kulcsa a gyorsulás. Az űrhajósnak ugyanis meg kell fordulnia ahhoz, hogy visszatérjen a Földre, és ekkor sebességének iránya megváltozik. Ez a gyorsulás azt jelenti, hogy az űrhajós már nem marad inerciarendszerben, míg a Földön lévő testvér végig egyetlen inerciarendszerben marad. Ezért éppen az utazó iker lesz az, aki fiatalabb marad a találkozás pillanatában. Remélem ez így érthető? A másik problémám a videóval kapcsolatban, vagy inkább csak pontosításom az entrópiára vonatkozik. Szintén sokan fogalmazzák meg kicsit helytelenül azáltal, hogy a rendezetlenséggel hozzák párhuzamba, de ma már inkább a fizikusok azt mondják, hogy egy adott állapot statisztikai valószínűségét jellemzi azaz amikor egy rendszer A-ból B-be jut akkor a B többféleképpen jöhet létre azaz nőt az entrópia. Egy bonyolult struktúra is lehet így magas entrópiájú. Remélem itt is sikerült éreztetnem a különbséget? Egyébként kafa videó volt, köszi!

[rectortreeolder]

ez nem kérdés mert a fénynek miért pont annyi a sebesssége mint amennyi egy adott idő alatt

[atilanimrod]

Az idő nem objektív valóság. Akkor született, amikor magyarázni kezdtük a változást!