A laikusok filozófiájáról és tudományképéről :: KA PODCAST #5

A szabad akaratról szóló nemrég rendezett vitával kezdünk, majd alámerülünk a laikusok filozófiáról és tudományról alkotott téves elképzeléseinek a bugyraiba. Miért beszélnek úgy a kívülálló ateisták, mintha maguk is tudósok lennének? Mi állhat Orosz László és más kelet-európai/keleti fizikusok filozófiaellenessége mögött? Nemcsak a tüneteket és a b etegséget azonosítjuk, hanem az adás végén megpróbálunk gyógymódot is felajánlani.

TARTALOM
0:00 A szabad akarat-vitáról
8:40 Konszenzus és haladás a filozófiában? - A filozófia halott
37:36 Az apologetika hiányosságáról
45:43 A laikusokról és a tudományról

Házigazdák: Bernáth László és Nagy Gergely

2021. 10. 29.

-------------------------------- TÁMOGATÁS --------------------------------

-------------------------------- LINKEK --------------------------------

-------------------------------- KÖZÖSSÉG --------------------------------

-------------------------------- KAPCSOLAT --------------------------------

*Ha bomlasztóan kommentelsz, tiszteletlen vagy, vagy sértegetsz másokat, a hozzászólásodat töröljük.

[pantarobika]

Szerintem elsősorban az alapfogalmakat kellene tisztázni. A filozófia nem tudomány, nem szakma, sem vallás. Ezért laikus filozófusok sincsenek.
A filozófiát leginkább a bölcsesség szeretetével azonosítják. Egy teljesen képzetlen ember is lehet bölcs. Nem kell iskolába járni ahhoz, hogy valaki filozófus lehessen. Már az iskolák előtt is léteztek filozófusok és mondanom sem kell, hogy filozófusok hozták létre a tanításokat is, melyeket az iskolákban tanítanak.
A bölcsesség nem tudás, hanem a tudás helyes használata, a filozófia pedig a tudás helyes használatára, a bölcsességre való törekvés
Hiába van valakinek hatalmas tudása, ha azt helytelenül használja. Így elsősorban az a kérdés, hogy ki, mire használja a tudását. Így lényegében, a filozófus a tudás helyes használatára buzdít.
A tudás, tapasztalat nélkül semmit nem ér és aki nem alkalmazza és használja a tudását valójában nem is rendelkezik vele. Az, hogy mire és hogyan használja határozza meg a társadalmi létét és szerepét is

[mihalykovacs]

Először is, nem tudom minek is tartsam ezt a beszélgetést? Két ember beszélget valamiről... nekem van-e bármi közöm ehhez? Van-e jogom, okom bármit is hozzáfűzni?
Most egy utolsó próbálkozás a "A laikusokról és a tudományról" részhez:
Ez egy kicsit önteltnek hat a hozzáállásotok. Vagytok Ti okos filozófusok és teológusok és erre a jöttment laikusok gyenge érvekkel helyre akarnak tenni.
Hát hogy van ez?
Pont úgy amikor egy felkészült és művelt ateistát, szkeptikust helyretesz egy felkészületlen vallásos ember, felmondva egy dogmát (lózungot).
Vannak egy témában, (bármilyen témában) felkészült és művelt emberek, és vannak kevésbé tájékozott, művelt emberek. Ebben nincs semmi lenézni való. Senki nem lehet mindenben művelt és tájékozott. Az hogy nekünk jó érveink vannak, a vitapartnernek pedig nem jók az érvei, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekünk van igazunk. Ez csak azt jelenti, hogy mi műveltebbek, felkészültebbek vagyunk, jobb a vitaképességünk. (Eseteleg erőszakosabbak vagyunk, vagy a társadalmi.. egyéb pozíciónk erősebb mint a vitapartneré, és nem mer, nem akar ellentmondani.)
Egy jó gondolatot is lehet rosszul képviselni, és egy rossz eszmét is lehet jól képviselni.
Az eszmék, gondolatok minősége, jósága egyáltalán nem áll párhuzamban két vitatkozó ember vitatudományával, érvelési képességével.