filmov
tv
Salföld Balaton Felvidék.-Káli Medence-Káli Basin

Показать описание
Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el.
A környéken már a 900-as években megjelentek a honfoglaló magyarok, a vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye lett, késõbb Koppány vezér birtokába került. Az õt legyõzõ István Zala vármegyéhez csatolta a területet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felsõ-Kõkút településeket.
A községet az Árpád-házi királyok idején Salkõkútnak nevezték, valószínûleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos az Atyusz nemzetség tagja, Sal (Saul) volt. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak, de a férfi ága 1560 környékén kihalt.A falu élete a török hódoltságig virágzott, állattartás és szõlõmûvelés jellemezte, a lakosság magyar volt. Salföld sorsa 1543-ban pecsételõdött meg, amikor a török seregek elfoglalták Székesfehérvárt, majd továbbhaladva a környék várait ostromolták. A Káli-medence többi településsével együtt Salföld is elpusztult.
A keresztény seregek 1687-ben szabadították fel a környéket, de következett a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711), melynek dunántúli hadjáratai hátráltatták a falu fejlõdését. Csak 1711 után éledt újjá a település, amikor betelepülõk népesítették be. Ezek egy 1720-as oklevél szerint magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlõdésnek indult, ami a XIX. században is folytatódott, 1890-ben már 613 fõ élt a faluban.A II. világháborúban sok hõsi halottja volt a településnek, az épületek azonban átvészelték a háború viszontagságait, Salföld társadalmát viszont a szocialista rendszer 1950-es évektõl gyökeresen átalakította. A magángazdaságokat szétverték, a parasztgazdák földjeit, amódosabbak házait államosították, 1990-re 77 fõre apadt a falu lakossága.
Szerencsére a falukép szinte érintetlen maradt, manapság egyre többen választják a települést lakhelyül, a régi házakat szépen felújítják, Salföld amellett, hogy turista látványosság, mûködõ, élõ falu is.
A környéken már a 900-as években megjelentek a honfoglaló magyarok, a vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye lett, késõbb Koppány vezér birtokába került. Az õt legyõzõ István Zala vármegyéhez csatolta a területet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felsõ-Kõkút településeket.
A községet az Árpád-házi királyok idején Salkõkútnak nevezték, valószínûleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos az Atyusz nemzetség tagja, Sal (Saul) volt. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak, de a férfi ága 1560 környékén kihalt.A falu élete a török hódoltságig virágzott, állattartás és szõlõmûvelés jellemezte, a lakosság magyar volt. Salföld sorsa 1543-ban pecsételõdött meg, amikor a török seregek elfoglalták Székesfehérvárt, majd továbbhaladva a környék várait ostromolták. A Káli-medence többi településsével együtt Salföld is elpusztult.
A keresztény seregek 1687-ben szabadították fel a környéket, de következett a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711), melynek dunántúli hadjáratai hátráltatták a falu fejlõdését. Csak 1711 után éledt újjá a település, amikor betelepülõk népesítették be. Ezek egy 1720-as oklevél szerint magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlõdésnek indult, ami a XIX. században is folytatódott, 1890-ben már 613 fõ élt a faluban.A II. világháborúban sok hõsi halottja volt a településnek, az épületek azonban átvészelték a háború viszontagságait, Salföld társadalmát viszont a szocialista rendszer 1950-es évektõl gyökeresen átalakította. A magángazdaságokat szétverték, a parasztgazdák földjeit, amódosabbak házait államosították, 1990-re 77 fõre apadt a falu lakossága.
Szerencsére a falukép szinte érintetlen maradt, manapság egyre többen választják a települést lakhelyül, a régi házakat szépen felújítják, Salföld amellett, hogy turista látványosság, mûködõ, élõ falu is.
Комментарии