Valós Horror-sztorik a magyar egészségügyből

Avagy "ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel..." - Heti elmélkedés ˙#7

[kincso]

2 éves voltam, emiatt nyilván anyukám elmondásaiból tudok csak idézni. 40 fokos lázam volt, hallucináltam, fulladoztam. A háziorvos mentővel küldött minket a kórházba ahol így is órákat vártunk. Anyukám a folyosón kísérgetett, “lepkéket kergettem”, akkora már 41 fokos lázzal és folyamatosan összeestem. Erre az egyik nővér leállt vele vitatkozni, hogy ne mászkáljunk már, de a fájdalomtól nem bírtam ülni se feküdni. A vizsgálatok után befogtak egy napra, előtte azt mondták agyvelőgyulladásom van. A vizsgálatok után a “nem tudjuk mi baja” választ kaptuk csak meg, ezért anyukám fogott és saját felelősségére elhozott és magánorvoshoz fordultunk. Ő megállapította, hogy tüdőgyulladásom van és ennek megfelelően megkaptam a szükséges gyógyszereket, injekciókat. Ha a kórházban maradtunk volna valószínüleg ezt most nem tudnám leírni, mert az a magángyermekorvos mentette meg az életem.

[horváthéva]

Milán! Ez az évszázad videója lett! Le a kalappal! 💖🙏

[eggshell]

Két féle EÜ dolgozó van. A hivatásos aki szívét lelkét beleteszi abba amit csinál, és van aki iskolai végzettség vagy egyéb okból került erre a pályára de 0 segítő szándékkal. Az előbbi kategóriának itt is szeretném megköszönni az alázatos munkáját tényleg hősök vagytok, a második kategóriának meg kívánom hogy a fajtája lássa el ha esetleg ő is hasonló szituba kerül.

[ZsuzsannaFekete-zpms]

A magyar egészségűggyel ezelőtt 20-30 éve is problémák voltak, nem csak most. Annak idején is sok link ember dolgozott az EÜ-ben, akik istent játszottak, és ők döntötték el, ki maradjon életben.
A siófoki kórház hiába modernizált, de az ott dolgozók hozzá álása durván a béka segge alatt van. Ami idővel csak romlott! Többször voltam a siófoki kórházban 2 hétre ágyhoz kötve, a thrombózisaim, és az embóliáim miatt. Ágytálat órákon keresztül kellett várnom, hogy végre a közelembe hozzák, mikor bepisiltem több óra várakozás után az ágyba lebasztak, miért nem tartottam vissza! Ha kimentem a wc-re akkor meg azért csesztek le, mert nem szabad felkelnem. Eszükbe nem jutott volna lefürdetni....
Ja és én még protekciós beteg voltam ott, mivel anyukám ott dolgozott az irodán!
Az orvosoktól több mint 10 éven keresztül azt kellett halgatnom, hogy rossz a májam, de senki sem csinált semmit. Holott nem alkoholizáltam, hanem csak véralvadásgátlót szedtem.
9 éve Németországban élek, és annak idején mikor kiköltöztem, az orvosom majdnem leesett a székről, hogy milyen rossz a májfunkcióm. Rögtön gyógyszert cserélt, és 2 év elteltével egészséges lett a májfunkcióm.
Közben a Covid alatt agydaganatot találtak nálam, Karlsruheban műtőttek, utána Dobelben voltam 6 hét rehabilitáción. A műtét után ideiglenesen lebénult a jobb oldalam, nagyon nehéz volt a családom nélkül végig csinálni, de az ott dolgozók, orvosok, terapeuták egy emberként örültek, és tapsoltak, mikor előszőr vittek ki a folyosóra sétálni járógéppel. A kedvességük, az elkötelezetségük, felelőségük, szimpátiájuk, segíteni akarásuk leírhatatlan. Rengeteget köszönhetek nekik. Otthon már réges rég halott lennék.

[borsodimarta]

Ennyi kegyetlenséget😢elfelejtik, hogy kerülhetnek ők is kórházba betegként! Akkor ők is kapjanak ilyen ellátást!

[mariaszlovak]

Tudatos népírtás. Az idősek, és a betegek nem kellenek.

[tundeladover]

Atya ég, ezeket borzalmas volt meghallgatni... Sajnálatos hogy ilyen dolgok megtörténnek! Óriási változások kellenének ebben az országban! 🥺😞

[khadidzsab-wpcn]

Szép napot mindenkinek
En egy öregek otthonába dolgoztam, Kozármislenyben, Pécs től néhány kilometer. Amit ott tapasztaltam az sokkolt. Amikor első munkanapomat megkezdetem, nem tudtam eldönteni hol vagyok. Az idős beteg nénik, bácsik csak ülnek és nézik a földet a lábuk alatt. Csendben egy szót sem szólva. Szomorú látvány volt, nem elég hogy betegek, igaz voltak olyanok is akik csak azert mentek be mert nem volt ki gondozza őket, mert a gyerekeik eladatták a házat és ide kényszerültek, volt olyan aki férjével jött ide a jót remélve.
Sok sok penzt kifizetnek ezek az emberek hogy itt lehessenek, milliókat.
Én nagyon szeretem az embereket és azzal a szándékkal mentem oda, hogy segitsek, felviditani, beszélgetni, ápolni stb...
Minden nap, olyan dolgokkal szembesültem ami számomra nagyon kemény lelki és érzelmi fájdalom volt. De nem csak nekem.
A nővérek, tisztelet a kivételnek mert egy két kivétellel voltak kedves lelkis ápolók is. Volt olyan hogy sirt az egyik néni, reszketett amikor fürdeni vittem, kerdeztem mi a baj, ő azt mondta jaj aranyos nővérek annyira félek már a fürdetés től, mert nagyon durván bánnak vele. Én megnyugtattam, hogy én fogom fürdetni nem lesz semmi baj. Volt egy néni aki már nincs az élők sorában, neki nem adhattam inni mert megfog halni nemsokára. Mikor bementem hozzá azt lattam véres a szája, ahogy kinyitotta a száját, mert magánál volt és nagyon szomjas úgy azt is észrevettem hogy a nyelve sebes a kiszáradástól.Én persze nem figyeltem rájuk és beosontam a szobájába, itattam kiskanállal.
Volt olyan eset is amikor hasmenéses járvány tört ki.
És az egyik néninek a szájába akarták nyomni a pelenkát.
Tudom hogy nem kórházi történet, de örülök hogy megoszthatom ezt, és csak remélni tudom hogy sokan elgondolkodnak azon bedugják e a szüleiket, sok sok megaláztatásnak kitéve egy ilyen helyre.
Ami az egészben még szomorú hogy senki nem panaszkodott a családtagjainak, de nekem amig ott voltam sokat meséltek. Csak fél hónapot birtam ott dolgozni, kiutáltak, mert hívő ember vagyok es mert foglalkoztam az idős beteg emberekkel.
Köszönöm hogy megoszthattam a történetet és sajnos nem lesz javulás, ezt láthatjuk az egészségügyben.
😢

[noemikohlrusz]

Ha már lehetőség van sztorit megosztani. 2013 Heim Pál Gyermekkórház. 16 éve vagyok Colitis ulcerosa beteg (fekélyes vastagbélgxulladás) 4 évet jártam a kórházba. Alap járaton nincs baj magával az intézménnyel. Volt egy ápoló aki kiverte a biztosítékot. Vért kellett kapnom, mert rettenetesen vérszegény voltam. Este 10 körül megkaptam az első egységet. Nem is volt különösebb baj. Pár óra után miután már elaludtam, arra keltem, hogy nehezen kapok levegőt. Kijelentem, nővérpulttal szembe volt a szobám. Kiabaltam a nővérnek, hogy segítsen, de nem érdekelte. Nagynehezen kimentem a folyosóra és kiabáltam vele, hogy jöjjön azonnal mert baj van. Ilyet mond, hogy ne járj annyit hugyozni bírd ki reggelig. Mondom nem ez a baj nem kapok levegőt... Itt még pihenni se lehet kijelentés után rám nézett. Allergiás rohamot kaptam a vértől. Bedagadt a nyelvem, és kiütések lettek rajtam. Ha nem erősödök lehet megfulladtam volna. Pedig óránként meg kellett volna néznie, amit nem tett meg...

[Essie-Cakes]

Eddig is tudtam, hogy életem legjobb döntése volt 17 évvel ezelőtt külföldre költözni, de ezeket a sztorikat hallva és olvasva a kommenteket a két kezemet összeteszem (pedig nem is vagyok vallásos), hogy nem Magyarországon élek és a gyermekeim nem oda születtek és nem ott nőnek fel! Szörnyű ezt mondani, de így érzem.

[andreailles]

Többet kéne beszélni ijenekröl többeknek magyarország elöremegy

[galmimike]

Rettenetes ez az egészségügy, a nővérek túlhajszoltak, de az orvosok, kevesen vannak, de azok sem igazán akarnak dolgozni. Pont tegnap éjszaka voltam az új ügyeleten a gyermekemmel. míg vártunk legalább 10 érelfutárt láttam, persze amint megjött a kaja elvonultak enni, annak ellenére, hogy a váró tele van 40 fokos lázas kisgyermekkel (volt 4 hónapos is). Legalább osztanak be, nem egyszerre 4-5 doki étkezik.
A másik már idestova 2 éve próbálok bejutni a szemészetre, de mivel kicsi a gyermekem csak délután tudnék menni, de ahol van délutános rendelés (MÁV rendelő) nem kapok időpontot. De azért kell nekik a milliós fizetés, adnék én nekik magas fizetést, majd ha dolgoznak.😢

[fadri]

Én is voltam gerinc műtéten sosem felejtem el a mellettem lévő idős nénit én itattam amíg tudtam aznap mikor átvitték másik kórházva megkérdezte hogy megyek e vele én is mert annyira megszeretett engem csak azért mert inni adtam neki

[szilardkeri]

Amikor levonnak minden fizetéskor 100-150 ezret tb-re... aztán rosszul van az ember le se szarják.... én is voltam úgy, hogy kezem, lábam, pittyem zsibbadt, görcsölt... nem bírtam kiegyenesedni, a kezem ökölbe szorult nem bírtam kinyitni... levegőt alig kaptam stb... aztán bevitt a mentő majd leültettek a váróba kb. 2 órán át úgy voltam aztán ott a portán a nővérke vagy ki a faszom "jajj ezért kellett mentőt hívni"? hát a qvaanyádra ne hívjanak gondoltam magamba

[homolazsuzsanna]

Édes Istenem ez borzalom😢😢, de sajnos igaz.Ha nincs magánorvosra pénzed halj meg😭Hálát adok Istennek az én epilápsziás fiamnak nagyon jó orvosa van, és mikor osztályra került 3alkalommal minden személyzet, orvos, nővér, beteghordó, vizsgálatokat végző egészségügyis nagyon kedves, segítőkész volt.Velkey László Gyermekegészségügyi Központ.De tényleg Istennek köszönhetem🙏🙏 nekünk nem volt problémánk.Viszont én már nem merek elmenni orvoshoz, mert tudom hasonló várna rám.Szívbeteg vagyok, de nem megyek ellenőrzésre pont e miatt😢😢

[evahorvath]

Egy a lényeg, fizesse a dézsmát évtizedekig. Kíváncsi lennék, ha elmennek Nyugatra dolgozni, ott is így állnak a beteghez? Bizony nem, mert akkor páros lábbal kirúgják, hogy hazáig repül.

[koszazanafar]

Egy applikáció kellene ahol lehet osztályozni őket

[deathgodshewasanillusionin]

A kisbabával hál istennek volt pozitív tapasztalatom de amikor szülnöm kellett akkor ott tényleg mint a hiénák úgy viselkedtek a nővérek. Első gyerekes szülőként volt a legnehezebb hiszen nekem se a családomban se rokonoknál nem volt egy kisebb gyerek se ezért nem volt gyakorlatom abban hogyan is kéne ellátni egy pár napos babát. Az sem segített, hogy az apósom ismerte a szülészet osztályvezetőjét akitől kérte kicsit jobban figyeljen oda ránk. Konkrétan olyanokat hallottam vissza magamról, hogy "nem illik a kezembe a gyerek" "szerintük nem tudom ellátni". Közben volt akkoriban egy téves diagnózisom ami miatt azt hitték olyan leszek mint egy skizofrén aki előtte megölte magát és a gyermekét kijövve a kórházból hiába adott ki a pszichológusom olyan papírt, hogy nincs bajom mondhatni csak kicsit megviselt a szülés. Arról nem is beszélve, hogy vajúdás közben a szobám előtt beszélgettek és nevetgéltek az orvos a nővérekkel. A vége felé amikor hiába nyomtam és nem jött a baba akkor végül vágni kellett és vákuumozni. Nem tudom mennyi érzéstelenítő adtak de nem éreztem semmit belőle és a vágást és a varrást is éreztem. Ezek után nem biztos, hogy szeretnék megint 11 órát szenvedni beadatott gyógyszerrel ami előrébb hozta a szülés folyamatát. A legrosszabb talán az volt, hogy fekve kellett megszülnöm ami nem segített abban, hogy könnyebben megszüljek plusz amikor jeleztem, hogy nem vagyok jól akkor mindig jött a válasz, hogy "de a baba jól van" mintha bármit is megkönnyítene a szülési fájdalmakon az, hogy a baba még nem mínuszos levegő hiányban van.

[tothpeter]

A videóban is elhangzott hasonló, meg hallottam is olyanokat, hogy két nővér jut egy halom betegre, és nyilván ha meg gebednek sem tudnak, mindig mindenkire megfelelően odafigyelni, én azt gondolom hogy mindenki követ el hibákat, akár a munkájában, akár a magánéletében. Én nem is szeretnék olyan munkakörben dolgozni, ahol emberéletek múlnának rajtam. Ha pont a "te" szülőd, gyereked halna meg, a nem megfelelő odafigyelés miatt, nyilván senkit sem vigasztalna az, hogy az orvosok, ápolók is emberből vannak, és hibáznak, pláne ha erősen létszámhiányban vannak, ami nem az ő bele, hogy rájuk milyen hatással lehet az, hogy napi szinten látnak, hörgő haldokló embereket, akiket már a rokonaik sem akarnak látni olyan kevés orvos, az hogy nincs engedélyezve az eutanázia szintén a drága kormányunknak köszönhető! Őket se vegyük ki a nyilván minden pályán vannak olyanok, akik nem a megfelelőképpen alkalmasak a munkájukra, lehet az nyilván egy orvos is. Egy dolog, hogy kitanulod a szakmát, az már egy másik hogy valójában, mennyire vagy alkalmas rá, mennyire vagy nem odafigyelés, lekezelés, ez leginkább akkor rossz, ha valakin emberi életek múlnak.

[Egyszeruen_]

Betegen születtem, meg kellett volna műteni azonnal, nem műtöttek meg, pedig akkor ma makkegészséges emberként élnék. Fél évesen már tényleg nagyon beteg voltam, még mindig nem műtöttek meg.... A műtétre másfél éves koromban került sor...5 komoly műtétem volt. Sokat kellett bent lennem a kórházban. Az összes sebet iszonyat rondán várták össze....Itt volt rá példa, hogy mi gyerekek nem kaptunk vacsorát, mert elfelejtették.... És én még mázlista Mert legalább életben maradtam.