Ki Istenének átad mindent

Nagy János - zongora

A Református énekeskönyv 274. énekének feldolgozása.
Az Erdélyi Maradj Otthon Fesztivál nézőinek ajánlom sok szeretettel!

Neumark György, 1657
Neumark György, 1621–1681

Ki Istenének átad mindent, Bizalmát csak belé veti.
Azt csudaképen őrzi itt lent, Ínség, baj közt is élteti.
Ki mindent szent kezébe tett, Az nem fövényre épített.

A súlyos gondok mit használnak, A sóhaj, sok jajszó mit ér,
Ha sebeink még jobban fájnak, S mindennap kínunk visszatér?
Így terhünk egyre súlyosabb, Ha lelkünk búnak helyet ad.

Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz,
Az Úr - rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz.
Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk.

Zengj hát az Úrnak s járd az útat, Mit épen néked ő adott;
A mennyből gazdag áldást juttat S majd Jézus ád szép, új napot.
Ki benne bízik és remél, Az mindörökké véle él.